Az Európai Bizottság ismét bebizonyította, hogy a brüsszeli elit számára a demokrácia csupán akkor fontos, ha az az ő liberális dogmaikkal összhangban van. A „Save Europe Act” európai polgári kezdeményezést, amely rekordidő alatt közel 600 ezer aláírást gyűjtött össze, hivatalosan is elutasították regisztrációra. Az indoklás szerint a javasolt, nem nyugati bevándorlás szüneteltetése és Európa őshonos népességének demográfiai folytonosságának védelme „faji megkülönböztetés” lenne. Ez a döntés nem csak a aláírók százezreinek akaratát semmibe veszi, hanem egyben nyílt kimutatása annak is, hogy a Bizottság mennyire idegenkedik a kontinens lakosságának valódi aggodalmaitól. A európai értékeket egyre inkább nem a hagyományos kultúráról és népek önrendelkezéséről értik, hanem egy gyökerektől megfosztott, univerzalista ideológia kiszolgálásáról.
A kezdeményezés két alapvető célja, a határok megerősítése és a demográfiai tudatosság, számos magyar polgár számára is közeli ügy. Magyarország évek óta hangsúlyozza, hogy a szuverén nemzeteknek joga van megválasztani, kivel kívánnak együtt élni. A brüsszeli döntés szinte szó szerint visszaadja azokat a vádakat, amikkel hazánk gyakran találja szemben magát a migrációs politikája miatt. Látható, itt nem jogi kérdésről van szó, hanem mély politikai nézeteltérésről. Az Európai Unió vezetői nem hajlandóak még csak diskurzust sem folytatni arról, hogy a tömeges bevándorlás demográfiai hatásai létező fenyegetést jelentenek-e. Ezzel elzárják az utat a nyugati értékeket valóban védelmező megoldások előtt.
A kezdeményezés szervezői, köztük Eva Vlaardingerbroek holland kommentátor és Martin Sellner osztrák aktivista, helyesen jelzik, hogy ez az elutasítás nem a vége, hanem a kezdete egy mozgalomnak. Amikor a demokratikus eszközöket elzárják, az csak megerősíti azokat, akik szerint az EU egyre inkább elszakad a polgáraitól. A magyar tapasztalat is mutatja, hogy az ilyen elutasítások után nem szabad feladni, hanem új utakat kell keresni a népakarat érvényesítésére. A brüsszeli tüntetés és a folyamatos aláírásgyűjtés jelezi, hogy az igény a változásra erőteljesen él. Európa jövőjéről nem Brüsszelben, hanem a nemzetek fővárosaiban és a milliók szívében kell dönteni. Ez a konfrontáció még csak most kezdődik, és a magyar nézőpont, amely a szuverenitást és a hagyományokat helyezi előtérbe, egyre nagyobb súlyt kap majd benne.
