Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi kerete történelmi választás elé állítja a közösséget. Az új, mintegy 2 billió eurós keretrendszer a versenyképességet helyezi előtérbe, miközben a kohezión alapuló szolidaritást háttérbe szorítja. A ciprusi tanácskozáson eldől, hogy az EU továbbra is a gazdasági és társadalmi összetartozás terepe marad-e, vagy átalakul egy központosított, teljesítményalapú rendszerré. Ez a magyar államnak kettős kihívást jelent: egyrészt finanszírozási kockázat, másrészt az elmaradóbb térségek terheit nyakába vevő átállás.
A politikai keretrendszer ciprusi tárgyalása döntő fontosságú, hiszen az idei év végi megállapodásra tett kísérlet eddig példátlan ütemben zajlik. Ennek hátterében a geopolitikai környezet romlása, az uniós intézmények átalakulása és a globális technológiai verseny áll. A Bizottság sürgeti a gyors megegyezést, de a valóság sokkal árnyaltabb. Az Európai Parlament új tárgyalási stratégiája – miszerint a tagállamok előbb állapodjanak meg a keret nagyságáról – komoly késedelmet okozhat. Ez magyar szempontból is aggasztó, hiszen a meghosszabbított vita milliárdos agrár- és összefogási források csúsztatását eredményezheti 2028-ig.
A források új elosztási logikája gyökeresen megváltozik. A tradicionális koziós alapok helyett egy 350-400 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alap jöhet létre, mely a teljesítményre, kiválóságra és hatékony innovációs kapacitásra koncentrál. Ez a nyugat-európai régiók számára kedvező, hiszen a közvetlen uniós források már ma is túlnyomórészt oda áramlanak. Az új rendszer ezt a rést tovább mélyítheti, mert az erőforrások oda folynak, ahol már ma is ott a tudás, az ipar és a kutatás-infrastruktúra. Magyarország pozíciója ebben a rendszerben kényes. Az ország részesedése a közvetlen forrásokból alacsony, több programban éppenhogy eléri az 1-2 százalékot.
Ha ehhez hozzáadódik a várható koziós támogatások csökkenése is, az ország relatív helyzete az uniós finanszírozási rendszeren belül romolhat.
A kulcs a magyar válaszadásban rejlik. A jövőbeni siker feltétele, hogy a hazai innovációs kapacitásokat számottevően megerősítsük, és aktívabban tudjunk részt venni a nemzetközi együttműködésekben. Ehhez azonban szükség van a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és a vállalati szféra szorosabb kapcsolatára, valamint a közvetlen pályázatok hatékonyabb kezelésére.
- Versenyképesség előtérbe helyezése
- Kohéziós alapok csökkenése
- Új forráselosztási logika
- Európai Versenyképességi Alap létrehozása
- Magyarország alacsony részesedése a forrásokból
- Hazai innovációs kapacitások erősítése
| Időszak | Keretszám | Forrás típus |
|---|---|---|
| 2028-2034 | 2 billió euró | Versenyképességi Alap |
| Jelenlegi | 350-400 milliárd euró | Kohéziós alapok |
Az új EU-költségvetés így nem csupán pénzügyi kérdés, hanem létfontosságú politikai és gazdasági döntés Magyarország számára.
