A Európai Unió jelentős átalakuláson megy keresztül, ami sokak szerint a föderalizáció irányába mutat. Carl Bildt, Svédország korábbi miniszterelnöke és külügyminisztere szerint az EU bizonyos területeken már most is föderációként működik. Az interjú során Bildt rávilágított, hogy „az EU pénzügyekben és kereskedelemben már ma is föderatív jelleggel bír, miközben más területeken továbbra is nemzetállamok együttműködése marad.„
A tapasztalt diplomata hangsúlyozta, hogy ez a kettősség jellemzi az uniós döntéshozatalt: a tagállamok egyes szuverenitási elemeket közösen gyakorolnak, másokat pedig megtartanak. „Az integráció mélysége szektoronként változik, és ez természetes folyamat. A közös piac és a közös valuta például erősebb központi irányítást igényel, míg kulturális kérdésekben a nemzeti sajátosságok érvényesülnek” – fejtette ki Bildt.
A beszélgetés során szóba került a nyugat-balkáni országok csatlakozása is. Bildt szerint ez nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is. „Magyarország helyesen ismerte fel a balkáni bővítés fontosságát. Ha nem az EU integrálja ezeket az országokat, más nagyhatalmak befolyása erősödhet a régióban” – mondta a volt miniszterelnök. Hozzátette, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsítása mindkét fél érdeke lenne.
A migrációs válsággal kapcsolatban Bildt elismerte az egységes uniós megközelítés hiányát. „A határvédelem és a migrációs politika olyan területek, ahol a tagállamok még keresik a megfelelő egyensúlyt a nemzeti és a közösségi megoldások között” – hangsúlyozta. Véleménye szerint a hatékony megoldáshoz kompromisszumokra van szükség, miközben figyelembe kell venni az egyes országok sajátos helyzetét és érdekeit.
Az EU jövőjét illetően Bildt pragmatikus álláspontot képvisel: a föderalizáció és a szuverén nemzetállamok együttműködése közötti egyensúly megtalálásában látja a sikeres európai integráció kulcsát, miközben a kontinens globális versenyképességét is meg kell őrizni.
