A Duna Intézet és az Osztrák Gazdasági Központ tizenegyedik alkalommal rendezte meg Budapesten a Szabad Piaci Road Show-t március 19-én, csütörtökön. A konferencia középpontjában egy égető kérdés állt: képesek-e a szabad piacok megmenteni a nyugati civilizációt? Az üzleti élet, a befektetések és a politika vezető személyiségei osztották meg gondolataikat a magyar fővárosban.
David Frost, az Egyesült Királyság volt Brexit-főtárgyalója és a Gazdasági Ügyek Intézetének vezérigazgatója egyértelműen fogalmazott. A szabad piacok segíthetnek, de nem csodaszerek. Az európai gazdaságok stagnálása nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések eredménye. Frost rámutatott a drámai különbségre: míg az Egyesült Államok fenntartja viszonylag erős GDP-növekedését, Franciaország, Németország és Olaszország magas adókkal, bőkezű jóléti rendszerekkel és növekvő állami beavatkozással küszködik. „Amikor az energia túl drága, minden drágává válik” – hangsúlyozta Frost. A zöld átállás oltárán feláldozott atomenergia példátlan visszaesést okozott az ipari forradalom óta. Az Európai Unió jelenlegi energiapolitikájának elhagyása jelentős gazdasági előnyöket hozhatna, miközben visszaadná azt a dinamizmust, amely nélkülözhetetlen a Nyugat újjáéledéséhez.
Max Rangeley, a The Cobden Centre szerkesztője és Az Adósságbuborékok Kora című könyv szerzője mélyebb civilizációs összefüggésekre hívta fel a figyelmet. A millenniumi generáció az ipari forradalom óta először szegényebb szüleinél. Ez nem átmeneti jelenség, hanem szerkezeti fordulat. „A civilizációk nem gyilkosság, hanem öngyilkosság következtében halnak meg” – figyelmeztetett Rangeley. A csökkenő önbizalom, a túlzott bürokratizálódás és a közös értékek eróziója „civilizációs telet” eredményez. A technológiai optimizmus sem igazolt: a mesterséges intelligencia mindezidáig nem hozta a várt termelékenységnövekedést.
Carter LeCraw, az American Values Investments alapítója és vezérigazgatója Magyarországot a szabad világ bástyájának nevezte. Az „együttérző kapitalizmus” koncepciója szerint az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepe keresztény és bibliai értékeken alapul. Ezek az értékek először a családokban formálódnak, majd átkerülnek a piactérre. LeCraw idézte Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es CPAC-beszédét, kiemelve a zsidó-keresztény értékek szerepét a helyes és helytelen megkülönböztetésében. Az értékalapú kapitalizmus gazdasági és civilizációs ellenálló képességet egyaránt kínál.
Edward Chancellor brit pénzügytörténész a mesterséges intelligencia körüli lelkesedést vizsgálta. Szerinte a buborék „tömeges téveszme”, amikor a közvélemény elszakad a valóságtól. A jelenlegi AI-láz minden korábbi technológiai mánia jellemzőjét mutatja: túlzó ígéretek, bőséges likviditás, befektetői optimizmus és új cégek özöne. A tőkebeáramlás már meghaladta a dot-com korszakot, miközben az emelkedő adósságszintek fokozzák a kockázatokat. Chancellor szerint a technológia éretlensége miatt a jelenlegi helyzet korábbi buborékokra emlékeztet – amelyek előbb-utóbb mindig kipukkannak.
A rendezvényt kerekasztal-beszélgetés zárta Barbara Kolm, Drew Bond, Pásztor Szabolcs és Philip Pilkington részvételével. A megbeszélés a megfizethető és megbízható energiaellátás fontosságára összpontosított. Budapest ismét bebizonyította: a gazdasági szabadság és a hagyományos értékek összeegyeztethetők, sőt kölcsönösen erősítik egymást.
