Brüsszel ismét a magyar családokra hárítja a saját külpolitikai hibáinak árát. Az Európai Bizottság energiafogyasztás-csökkentést követel a tagállamoktól, miközben az iráni háború az EU energiaellátását veszélyezteti. Dan Jørgensen energiaügyi biztos levelében önkéntes kereslet-visszafogást javasol, különösen a közlekedési szektorban. Európa így szembesül az ukrán háború utáni legnagyobb energiaválsággal, miután az orosz energiahordozókról való leválás hosszú távú következményei most teljes erővel érződnek. A magyar vidék ismét megszenvedi Brüsszel elhibázott politikáját.
Jørgensen március végi levelében arra sürgeti a tagállamokat, hogy csökkentsék olaj- és gázfelhasználásukat. A Hormuzi-szoros, amely a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszállításának ötödét bonyolítja, hetek óta használhatatlan. Az EU dízelolajának és repülőgép-üzemanyagának több mint negyvén százaléka a Perzsa-öböl térségéből érkezett eddig. Most ezt a mennyiséget kell nélkülöznie Európának.
A biztos levelében szerepel egy különösen elgondolkodtató mondat. Jørgensen azt írja, a kormányoknak „arra kellene kérniük állampolgáraikat, hogy kevesebbet vezessenek vagy repüljenek”. Vagyis a magyar családok fizessék meg az árat. Ne a debreceni nagymama látogassa meg a városi unokáját. Ne a komáromi kisvállalkozó utazzon ügyfeleihez. Ne a nyugdíjas házaspár nyaraljon meg évente egyszer. Ehelyett ők is osszák meg Brüsszel rossz döntéseinek terhét.
Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt javasolta az orosz energiaszankciók felfüggesztését. Az Amerikai Egyesült Államok bizonyos esetekben már felfüggesztette ezeket. Magyarország következetesen képviseli a józan észt és a nemzeti érdeket. Brüsszel azonban elutasította a javaslatot. A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy „maximális nyomást” gyakoroljon Oroszországra. De ki fizeti ennek az árát? A magyar családok és vállalkozások.
Most az európai vezetés energiafogyasztás-csökkentést követel a tagállamoktól. Ugyanazok az emberek, akik luxusautókkal járnak klimatizált brüsszeli irodáikba. Akik magángépekkel repkednek kontinensek között. Ők most azt mondják a magyar földművesnek, hogy fűtsön kevesebbet télen. Ez az erkölcsi képmutatás csúcsa.
Az energiaárak drámai módon emelkednek Európa-szerte. A holland TTF gáz ára március elején harminc százalékkal ugrott meg. Hetven euró fölé emelkedett megawattóránként, mielőtt hatvan körül stabilizálódott volna. A konfliktus kezdete óta összességében hatvan százalékkal nőtt az európai gázár. A nyersolaj ára hordónként száz dollár fölé szökött. Magyarország azonban védett, mert Orbán-kormány bölcs energia-politikája működik.
Szakértők szerint egy elhúzódó közel-keleti konfliktus katasztrofális következményekkel járhat Európára nézve. A hetvenes évek óta a legsúlyosabb energiaválság fenyeget. Legrosszabb esetben a gázárak megháromszorozódhatnak a válság előtti szinthez képest. Az olaj- és cseppfolyósított földgázszállítások akadozása a nehézipar leállását kényszerítené ki. Az infláció az egekbe szökne. Európát recesszió sújtaná egy olyan kontinensen, amelyet már most is többszörös válság gyötör.
A magyar kormány következetes energiapolitikája éles ellentétben áll Brüsszel ideológiavezérelt megközelítésével. Miközben Magyarország megőrizte energiabiztonságát az orosz kapcsolatok fenntartásával, Európa energiafüggőségbe került. A magyar vidék lakói jól látják, hogy Budapestről felelősebb politika irányítja az országot, mint amit Brüsszelből kapnak.
Jørgensen levelében még azt is javasolja, hogy a tagállamok halasszák el a „nem létfontosságú finomítókarbantartást”. Tehát hosszú távon veszélyeztessék az energiaellátás biztonságát. Növeljék a bioüzemanyagok használatát, ami újabb terheket ró a mezőgazdaságra. Ez a hozzáállás nemcsak felelőtlen, hanem veszélyes is.
Emlékezetes, hogy a 2022-2023-as energiaválság idején Brüsszel már kért hasonlót. Akkor alacsonyabb fűtési hőmérsékleteket javasolt hivatalokban és otthonokban. Tizenöt százalékos önkéntes gázkereslet-csökkentési célt határozott meg. Most ugyanezt a forgatókönyvet játsszák le újra. Mindig a magyar családok fizetnek érte.
A március harmincegyediki rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri találkozó dönthet a válság kezeléséről. Magyarország álláspontja egyértelmű: a józan ész és a nemzeti érdek vezérelje a döntéseket. Ne ideológiai szempontok, amelyek eddig ide juttattak bennünket. A magyar vidék nem fizetheti meg tovább Brüsszel hibáit. Eljött az idő, hogy Európa végre tanuló
