A szlovák hatóságok magyar állampolgárokat tartóztattak le a múlt héten a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, ami példátlan diplomáciai feszültséget okozott Budapest és Pozsony között. Az eset rávilágít arra, hogy 80 évvel a második világháború után még mindig élnek azok a jogszabályok, amelyek alapján közel 80 ezer felvidéki magyart fosztottak meg állampolgárságától és vagyonától.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatóján kemény szavakkal bírálta a szlovák hatóságok lépését. „Elfogadhatatlan, hogy uniós tagállamként Szlovákia olyan törvényekre hivatkozva tartóztat le magyar állampolgárokat, amelyek kollektív bűnösség elvén alapulnak. Ezek a dekrétumok összeegyeztethetetlenek az európai értékrenddel és joggal” – hangsúlyozta a miniszter.
A letartóztatások egy Révkomáromban szervezett megemlékezésen történtek, ahol a résztvevők a dekrétumok áldozatairól emlékeztek meg. Pusztai János, a Felvidéki Magyarok Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: „Békés rendezvényt tartottunk, amikor a szlovák rendőrség beavatkozott. Ez nemcsak jogsértés, hanem a történelmi sérelmek újbóli felszakítása.”
A szlovákiai magyar közösség vezetői azonnali tiltakozó demonstrációt szerveztek Pozsonyban, ahol több ezren követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását. Az Európai Parlament magyar képviselői közös nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Huszonöt éves újságírói pályafutásom alatt kevés olyan eseményt láttam, amely ennyire élesen rávilágított volna a Kárpát-medencei magyarság még mindig megoldatlan történelmi sérelmeire. A letartóztatások ügye nemcsak múltbéli sebeket tép fel, hanem a jelenkori magyar-szlovák kapcsolatok törékenységét is jelzi egy olyan időszakban, amikor az európai egység fontosabb lenne, mint valaha.
