A főváros kulturális szövetének megújulása nem pusztán esztétikai, hanem lelki kérdés is. Budapest történelmi terei és épületei nemcsak építészeti örökségünk részei, hanem identitásunk hordozói is. A BP Műhely építészei olyan városi környezet kialakításán dolgoznak, amely tiszteli múltunkat, miközben emberléptékű jövőt teremt.
A konzervatív szemléletű városfejlesztés középpontjában az értékőrzés és a közösségek megerősítése áll. „Városainkat nem pusztán funkcionális terekként, hanem történetek és hagyományok hordozóiként kell szemlélnünk,” vallja Heil Kristóf, a BP Műhely egyik vezető építésze. Megközelítésükben a hagyományos építészeti formák és anyagok nem a múlt korlátait, hanem inspirációs forrást jelentenek a jelen kihívásaihoz.
A 2025-ig tervezett budapesti fejlesztések között kiemelt szerepet kap a közterek humanizálása és a történelmi városrészek revitalizációja. A műhely szakemberei szerint a városfejlesztés nem állhat meg a fizikai környezet átalakításánál – a közösségi terek minőségének javítása egyben a társadalmi kapcsolatok megerősítését is szolgálja. Különösen fontos ez egy olyan korban, amikor a digitális eszközök használata egyre inkább az elszigetelődés irányába hat.
A BP Műhely konzervatív víziója a városról nem jelent elzárkózást az újdonságoktól. A fenntarthatóság és a modern technológiák harmonikusan illeszkednek terveikbe, de nem öncélúan, hanem a közösségi értékek szolgálatában. Budapest fejlesztésében nem a globális trendek kritikátlan követése, hanem a hely szellemének tisztelete és a helyi közösségek igényeinek megértése vezérli őket – olyan jövőképet kínálva, amelyben a város nem csak épül, hanem épít is: közösséget, identitást, otthont.