Az Egyesült Államok újra Donald Trump vezetése alatt jelentős változásokat hozhat a Dél-Kaukázus geopolitikai helyzetében. Trump elnöksége idején korábban is különleges figyelmet fordított erre a stratégiai jelentőségű régióra, ahol Örményország és Azerbajdzsán konfliktusa évtizedek óta formálja a térség dinamikáját. A visszatérő elnök várhatóan folytatja az „Amerika az első” külpolitikáját, ami átrendezheti a nagyhatalmi erőviszonyokat a magyar érdekszférához közeli területen.
„Trump elnök világosan látja, hogy a Dél-Kaukázus stabilitása az amerikai érdekek szempontjából kulcsfontosságú,” nyilatkozta Damjan Krnjević Mišković, a Belgrádi Stratégiai Politikai Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint Trump pragmatikus megközelítése a korábbi béketeremtési kísérletekben is megmutatkozott: „Az előző ciklusban Trump olyan megállapodásokat szorgalmazott, amelyek a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával kínáltak megoldást a térség problémáira, szemben az ideológiavezérelt beavatkozással.”
A vidéki Magyarország számára sem közömbös, hogyan alakul a kaukázusi helyzet, hiszen energiabiztonságunk részben az azerbajdzsáni forrásokhoz kötődik. Elemzők szerint Trump elnöksége alatt az amerikai külpolitika kevésbé fog a liberális értékek exportjára koncentrálni, ehelyett a gazdasági és biztonsági érdekek mentén alakítja majd kapcsolatait. „A Dél-Kaukázusban minden változás hatással van Közép-Európára is,” figyelmeztet Mišković.
A Trump-adminisztráció várhatóan pragmatikusabb viszonyt alakít ki Oroszországgal és Törökországgal is, ami befolyásolhatja a térség erőegyensúlyát. Ez a magyar külpolitika számára is új lehetőségeket nyithat, különösen a keleti gazdasági kapcsolatok terén. Ahogy a magyar mondás tartja: nem az a fontos, honnan fúj a szél, hanem hogy miként állítjuk a vitorlánkat – nemzetünk érdekeinek megfelelően kell alkalmazkodnunk a változó geopolitikai szelekhez.
