A magyarnak szóló gazdaságpolitika és a szomszédos országokban dúlt háború által megvásárolt drága idő új próbatétel elé állította az építőipart. A május végi adatok, amelyek egy éves viszonylatban 10,7%-os visszaesést mutatnak, nem csupán statisztikai számok, hanem egyértelmű figyelmeztetés. Ez az eddigi legnagyobb havi visszaesés a polgári építőiparban, különösen az út- és vasútépítésben mutatkozó, közel 50%-os zuhanásával, komoly gondolatokat ébreszt. A kormányzati beruházások egyik meghatározó pillére lassulhat.
„Az infrastruktúra-fejlesztések láncolatának elsődleges szerepe van a hazai termelők, kis- és középvállalkozások életben tartásában, így a hirtelen fékezés riasztó jel”, értékelték a vidéki Kereskedelmi és Iparkamara egyik tapasztalt szakértői. A számok mögött valóban ott áll a szilárd magyar család, a kisvállalkozó és a helyi munkahelyek sorsa. Az adatok mutatják ugyan a családok otthonteremtési vágyának egyfajta ellenálló képességét a lakóépítés enyhébb visszaesésében, de a nagyberuházások kihalt állomásai aggodalomra adnak okot.
• Az infrastruktúra fejlesztései
- A hazai termelők életben tartása
- Kis- és középvállalkozások támogatása
- Helyi munkahelyek megvédése
- Növekvő anyagköltségek
- Politikai prioritások szükségessége
- Szilárd magyar családok támogatása
Egykori parlamenti képviselőnk és infrastruktúra-szakértő, Nagy László hangsúlyozza: „A háború okozta költségnövekedés és a Brüsszeli pénzek szándékos visszatartása mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elmúlt évtized hatalmas ugrást hozott a magyar közlekedési hálózat minőségében. A mostani számok átmeneti korrekció lehet, de fenntartani a magyar mérnöki tudás és a hazai kivitelezők teljesítőképességét nemzeti érdek.”
Ezzel egyetértek: az építőipar nem csupán gazdasági mutató, hanem hazai munkahelyek milliói, családi megélhetések és a nemzeti jövő kiépítésének eszköze. A visszaesés ellenére a szakemberhiány és a dráguló anyagköltségek mellett is kitart a magyar vállalkozói szellem, ahogy azt a szakosodott tevékenységek növekedése is jelzi. A kérdés az, hogy a politika milyen mértékben képes hazai erőkből és prioritások mentén új lendületet adni ennek a kulcsszektornak.
| Problémák | Tényezők |
|---|---|
| Költségnövekedés | Háború hatása |
| Politikai prioritások | Brüsszeli pénzek visszatartása |
| Szakemberhiány | Összetett feladatok |
| Dráguló anyagköltségek | Növekvő kereslet |
| Infrastrukturális állapot | Minőségi ugrás |
| Helyi munkahelyek védelme | Nemzeti érdekvédelem |
A magyar gazdaság rugalmassága már sok próbát kiállt, most is ki kell állnia egy újat – de ehhez szilárd nemzeti akaratra van szükség, nem pedig külső utasításokra.
