A brüsszeli bürokrácia kettős mércéje ismét nyilvánvalóvá vált, miután Belgium megtagadta az Oroszország elleni szankciókat érintő uniós szabályok betartását. Míg Magyarországot évek óta folyamatosan támadják minden apró vélt vagy valós jogsértés miatt, addig Belgium láthatóan következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatja ugyanazokat a kötelezettségeket, amelyeket más tagállamoknak be kell tartaniuk.
A belga kormány tavaly bejelentette, hogy továbbra is befagyasztva tartja az orosz állami vagyon egy részét, de a kamatbevételeket nem hajlandó az uniós előírásoknak megfelelően Ukrajna támogatására fordítani. Ez egyértelmű szembeszegülés az EU közös külpolitikai döntésével, mégsem indult ellene kötelezettségszegési eljárás, ahogyan az Magyarország esetében már számtalanszor megtörtént.
„Az EU szelektív jogalkalmazása aláássa az egész közösség hitelességét” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Nemzeti Szuverenitás Központ elemzője. „Míg Magyarországtól elvárják a teljes megfelelést, addig más tagállamok könnyedén figyelmen kívül hagyhatják ugyanazokat a szabályokat.”
A kettős mérce különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország ellen már a jogállamisági mechanizmus keretében is eljárás folyik, miközben Belgium esetében szóba sem kerülnek hasonló szankciók. A vidéki Magyarország számára ez újabb bizonyíték arra, hogy Brüsszelben nem az elvek, hanem a politikai érdekek számítanak.
Az EU hitelessége forog kockán. Ha 2025-ben nem lép fel egyenlő szigorral minden tagállammal szemben, az egész európai projekt megkérdőjeleződhet. Nemzeti érdekeink védelme mellett továbbra is ki kell állnunk az uniós alapértékek következetes alkalmazása mellett – minden tagállamra vonatkozóan.
