A brüsszeli bürokrácia ismét a tagállamok szuverenitását veszi célba. Az Európai Unió vezetői a múlt heti csúcstalálkozón újabb központosítási törekvéseket fogalmaztak meg, miközben Magyarország és Lengyelország határozottan kiállt a nemzeti önrendelkezés mellett. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint a magyar lakosság 68%-a aggódik a nemzeti döntéshozatal további szűkítése miatt.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: „Az egységes Európa erősebb lehet, ha a tagállamok több hatáskört adnak át.” Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel elszívja a nemzeti parlamentek jogköreit. A magyarok maguk akarnak dönteni saját sorsukról.”
A vita középpontjában a minősített többségi szavazás kiterjesztése áll, ami gyakorlatilag megszüntetné egyes tagállamok vétójogát kulcsfontosságú területeken. Bende Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója lapunknak elmondta: „A központosítási törekvések mögött valójában az a szándék húzódik meg, hogy a nagyhatalmak könnyebben érvényesíthessék akaratukat a kisebb országokkal szemben.”
Különösen aggasztó, hogy a reform keretében az adózás és külpolitika területén is csorbulnának a nemzeti hatáskörök. A vidéki Magyarország számára ez komoly kockázatot jelent, hiszen a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó brüsszeli döntések veszélyeztethetik a mezőgazdasági termelőket és a családi vállalkozásokat.
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen egyértelmű törekvést a nemzetállamok gyengítésére. A valódi kérdés nem az, szükség van-e reformra, hanem hogy milyen irányba haladjon az EU: a föderális szuperállam vagy a szuverén nemzetek együttműködése felé. A magyarok válasza egyértelmű – nekünk a nemzetek Európája az érdekünk.
