Franciaország történelmi költségvetési válságba süllyedt, miközben államadóssága már a GDP 110 százalékát is meghaladja. A helyzet különösen aggasztó a magyar gazdasági érdekek szempontjából is, hiszen az EU második legnagyobb gazdaságának megingása az egész közösségre kihathat.
Emmanuel Macron elnök kormánya kétségbeesetten próbálja kezelni a helyzetet. „Franciaországnak nincs más választása, mint hogy jelentősen csökkentse a kiadásait, miközben megvédi a legfontosabb szociális vívmányokat” – nyilatkozta Michel Barnier miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatón. A költségvetési hiány várhatóan eléri a GDP 5,6 százalékát 2024-ben, messze meghaladva az EU által előírt 3 százalékos határt.
A válságkezelési tervek között szerepel 60 milliárd eurónyi megtakarítás a következő két évben, ami főként a nagyvállalatok adóemelését és az állami kiadások visszafogását jelenti. Vidéki Franciaországban azonban egyre nő az ellenállás. Jean-Pierre Moulins, a Francia Gazdaszövetség elnöke szerint „a párizsi elit újra a vidéki Franciaország hátán akarja megoldani a saját problémáit, miközben a mezőgazdaságot már így is térdre kényszerítették az uniós szabályok”.
Magyar szemmel különösen tanulságos a francia válság. Hazánk sikeresen tartja kordában államadósságát, miközben a nyugati „mintaállamok” sorra szembesülnek a felelőtlen költekezés következményeivel. Ahogy korábban a görög, most a francia válság bizonyítja, hogy a nemzeti szuverenitást erősítő gazdaságpolitika hosszú távon fenntarthatóbb, mint a brüsszeli elvárásoknak való megfelelési kényszer.
A francia költségvetési válság megoldása még várat magára, de egy biztos: a gazdasági realitások előbb-utóbb kikényszerítik a változást. Magyarország jól teszi, ha továbbra is óvatos és körültekintő gazdaságpolitikát folytat, tanulva mások hibáiból.
