A gázai háború nyolcadik hónapjában Izrael egyre növekvő nemzetközi nyomással néz szembe. A Budapesti Geopolitikai Csúcstalálkozón Aliza Bin-Noun, Izrael nagykövetasszonya keményen bírálta a nyugati partnereket, akik szerinte kettős mércét alkalmaznak országával szemben. Miközben a zsidó állam a túszok kiszabadításáért küzd, addig több mint 130 ember továbbra is a Hamász fogságában szenved.
A nemzetközi elszigetelődés jelei egyre látványosabbak. Spanyolország, Írország és Norvégia bejelentette Palesztina hivatalos elismerését, míg az Egyesült Államok – Izrael legfontosabb szövetségese – fegyverszállítmányokat tartott vissza. „Nem fogadhatjuk el, hogy míg mi terroristák ellen harcolunk, addig az úgynevezett barátaink hátat fordítanak nekünk” – fogalmazott Bin-Noun nagykövetasszony a budapesti fórumon.
A magyar álláspont következetesen Izrael-barát maradt. Orbán Viktor miniszterelnök többször is kijelentette, hogy Magyarország Izrael önvédelemhez való jogát tiszteletben tartja. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor Európában egyre több antiszemita incidens történik, és amikor a nyugati közvélemény megosztott a konfliktus megítélésében.
A geopolitikai következmények túlmutatnak a közel-keleti régión. Irán és szövetségesei fenyegetései valós veszélyt jelentenek, miközben Oroszország és Kína igyekszik kihasználni a Nyugat és Izrael közötti növekvő feszültséget. Huszonöt éves külpolitikai tudósítói tapasztalatom azt mutatja, hogy ilyen összetett válsághelyzetekben a kulturális és történelmi kötelékek gyakran fontosabbnak bizonyulnak, mint a pillanatnyi diplomáciai érdekek.
Az elkövetkező hónapokban Izrael számára kulcsfontosságú lesz, hogy fenntartsa a megmaradt szövetségi kapcsolatait, miközben katonai céljait is eléri. A magyar-izraeli barátság ebben a helyzetben különös jelentőséggel bír, hiszen példát mutathat arra, hogyan őrizhető meg a nemzeti szuverenitás és biztonság közös értékrendje a nemzetközi nyomás ellenére is.
