A Kisvárdai Magyar Színházi Fesztivál immár harmincnyolcadszor ünnepli a magyar színjátszás egységét, egy olyan művészi gyűjtőhelyet biztosítva, mely túlnyúl a puszta szórakoztatáson. Idén is számos előadás váltogatja egymást a város négy színpadán, a megújult kastélyszínháztól a kulturális központig. A Tompa Miklós Társulat, mint a rendezvény megtiszteltetésének vendége, erősíti azt a mély kapcsolatot, amely a Kárpát-medence magyar színházaikat összefonja.
A fesztivál bemutatása
Tibor Balogh művészeti tanácsadó szerint az idei válogatás erőteljesen tükrözi korunk nyugtalanító kérdéseit, melyek a magyar nyelvű drámairodalmat is meghatározzák. A program számos előadása – legyen az a hatalom és sebezhetőség összefüggései, a kollektív emlékezet, vagy az emberi méltóság örök küzdelme – esszenciálisan erkölcsi vizsgálódás. A Dobogók Köre című darab a társadalmi képmutatás hétköznapjait boncolgatja, a Revizor és a 1984 pedig a manipuláció és a valóság szétesése korszerű színházi nyelvezetét kutatja. Ezek a művek nemcsak szórakoztatnak, hanem – a nagy hagyományokat követve – meg is gondolkodtatnak, kérdéseket vetnek fel a közönség előtt.
A fesztivál varázsa és a sokszínűsége
A fesztivál varázsa éppen ebben a sokféleségben és egységben rejlik. A nagy látványú produkciók mellett helyet kapnak az intim monodrámák és az ifjú tehetségek munkái is, olyan előadások, mint az Utopia vagy a Santa Lolita, melyek az egyéni sors és a szabadságvágy örök témáit formálják meg. A napi szakmai beszélgetések pedig lehetőséget kínálnak a mélyebb elmélkedésre, összekötve a színház élményét a közös értelmezés örömével.
Az üzenet és a közösség ereje
Ez a fesztivál tehát sokkal több egy színházhétnél: egy élő bizonyítéka annak, hogy a magyar drámai művészet – minden nehézség ellenére – virágzik, és hogy a hagyományos színház, mint közösségépítő és értékközvetítő tér, továbbra is nélkülözhetetlen.
Itt, Kisvárdán, érzékelhetjük leginkább a kultúránk eleven erejét és egybenységét.
