A budapesti Balkán Fórumon Ana Trišić-Babić, Republika Srpska korábbi megbízott elnöke egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: Magyarország igaz barátja Bosznia-Hercegovinának. A csaknem egy évtizedig külügyminiszter-helyettesként szolgáló politikus a Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezvényén hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter őszinte támogatói a nyugat-balkáni régiónak. Ez a kiállás különösen fontos időszakban érkezik, amikor Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata nehézségekkel küzd.
Trišić-Babić asszony nem finomkodott a helyzetértékelésben. Bosznia-Hercegovina 2022-ben végre elnyerte a jelölti státuszt, majd két nappal később Christian Schmidt, a külföldi főmegbízott önkényesen törvényeket erőltetett rá az országra. „Bosznia-Hercegovina az utolsó gyarmat a világon” – fogalmazta meg élesen a politikus. A daytoni megállapodás szerinti főmegbízotti hivatal eredeti célja az ország komplex szerkezetének kezelése volt, nem pedig idegen uralom gyakorlása. Különösen aggályos, hogy Schmidt soha nem kapott ENSZ Biztonsági Tanácsi jóváhagyást, csak helyi nagykövetektől. Ez a helyzet ellentmond az európai értékeknek, amelyekre az EU bővítési folyamat hivatkozik.
A Republika Srpska és a Boszniai Föderáció közötti kapcsolatok is kihívásokkal teljesek. Míg az előbbi egységes közigazgatással rendelkezik, a föderáció tíz kantonból áll, amelyek önálló adminisztrációval működnek. A közvélemény-kutatások szerint mindkét entitás polgárai támogatják az uniós csatlakozást, de ez természetes, hiszen Horvátországgal, az EU tagállamával osztják leghosszabb határukat. Trišić-Babić asszony tapasztalatai szerint a Republika Srpska polgárai és tisztségviselői horgonyként tekintenek a magyar kormányra ebben a régióban. Ez a mély bizalom nem véletlen: Magyarország következetesen kiáll a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata mellett, miközben tiszteletben tartja a térség sajátosságait.
Az energiapiac kérdésében Bosznia-Hercegovina különleges helyzetben van. Oroszországtól nem importálnak energiát, hiszen nincs megfelelő infrastruktúrájuk. A Republika Srpskában található vízierőművek révén villamosenergiában önellátók. Ez stratégiai előny nehéz időkben. Természetesen a nemzetközi nyersolaj-árak ingadozását érzik, sőt még erősebben, hiszen tartalékaik és vásárlóerejük korlátozottabb. A rendszer fejlesztése és átszervezése égetően szükséges a következő évekre.
Magyarország EU-tanácsi elnöksége alatt a Nyugat-Balkán bővítése kiemelt napirendi pont volt. Ez nem üres retorika, hanem őszinte elkötelezettség a régiós népek európai jövője mellett. A magyar kormány nem hallgat el kényelmetlen igazságokat, mint a főmegbízotti hivatal antidemokratikus működését. Trišić-Babić asszony elismerése világossá teszi: a kisebb nemzetek értékelik, amikor egy uniós tagállam valódi partnerként tekint rájuk, nem pedig gyámkodó paternalista.
