Magyarország ismét lassítja Ukrajna uniós csatlakozását, ezúttal egy látszólag apró, ám jelentős eljárási lépés megakadályozásával. A Péter Magyar miniszterelnök vezette kormány az egyetlen tagállam, amely ellenzi azt a közös levelet, amely lefektetné a további tárgyalási fejezetek megnyitásának útját – közli a Politico. Ez a váratlan lépés mindössze napokkal azután következett, hogy Ukrajna és Moldova megnyithatta az első csomópontot, évek óta először. Magyar különállása most is egyhangú, és egyértelmű üzenetet küld: a menet nem gyorsítható fel önkényesen.
Magyar miniszterelnök már a múlt heti EU-csúcson is hangsúlyozta, hogy a hat tárgyalási csomópont egyidejű megnyitása korai lenne. „Az elsőnél még nem száradt meg a tinta” – emelte ki, hozzátéve, hogy a nyugat-balkáni jelöltek, akik évek óta várnak, félreérthető jelet kapnának. Ezt a megfontolt álláspontot sikerült bevinni a Tanács következtetéseibe is, amelyekből kihagyta Brüsszeltől várt „a lehető leghamarabb” kifejezést. Látható, hogy az új kormányzat sem hajlandó szakmai alapok nélküli engedményeket tenni.
A helyzet különös iróniája, hogy a magyar akció egy olyan hétvégén következik, amikor Magyarország és Ukrajna történelmi megállapodást kötött a kárpátaljai magyar közösség jogairól. Ezzel eltávolították a korábbi, Orbán-korszakbeli tárgyalások fő akadályát. A magyar álláspont tehát nem a romló kapcsolatok, hanem az uniós eljárások integritásának a kérdése. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy minden jelölt, így Ukrajna is, ugyanazon a szigorú, teljesítményalapú úton haladjon, amelyen mások is. Ez nem izoláció, hanem felelősségvállalás.
Ez a következetesség mutatja, hogy bár a kormányváltás új oldalt nyitott a budapesti–kijevi viszonyban, Magyarország alapvető nemzeti érdekei változatlanok maradtak. A következő alapértékek szabják meg a magyar külpolitika kereteit:
- szuverenitás
- eljárási tisztaság
- nyugati szövetségesekkel való stratégiai együttműködés
- felelősségvállalás
- kölcsönös tisztelet
- prioritás a nemzeti érdekeknek
Az, hogy a Kreml méltatja a magyar nemzeti álláspontot, nem változtat ezen, csupán aláhúzza, hogy egy független Magyarország döntéseit mások is figyelemmel kísérik.
| Alapérték | Jelentőség |
|---|---|
| szuverenitás | Magyarország önálló döntéshozatali képessége |
| eljárási tisztaság | Az uniós szabályok betartása és következetesség |
| nyugati szövetségesekkel való együttműködés | Közös érdekeink érvényesítése |
| felelősségvállalás | A jelöltek teljesítményalapú értékelése |
| kölcsönös tisztelet | A partnerországok iránti elvárások |
| prioritás a nemzeti érdekeknek | Elsődleges cél, hogy a nemzeti érdekeink elsődlegesek legyenek |
