A Szovjetunió szétesése után Magyarország energiabiztonságát elsősorban az ukrán területen áthaladó Barátság (Druzhba) kőolajvezeték garantálta. Ez az életfontosságú infrastruktúra, amely 1962 óta szállít orosz olajat Közép-Európába, most politikai feszültség tárgyává vált. Ukrajna bejelentette, hogy 2025-ben leállítja az orosz olaj tranzitját, ami komoly kihívás elé állítja hazánk energiaellátását.
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította ezt a fajta „energiapolitikai zsarolást”, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem fog engedni a nyomásnak. „A magyar emberek energiabiztonsága nem lehet alku tárgya” – jelentette ki a kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján. Az ukrán döntés különösen érzékenyen érinti a vidéki Magyarországot, ahol a gáz- és olajárak emelkedése aránytalanul nagyobb terhet jelentene a családok számára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Ukrajna lépése egyértelműen politikai motivációjú. „Miközben Brüsszel folyamatosan Ukrajna mellett kardoskodik, hazánk kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet” – nyilatkozta a miniszter. A MOL szakértői szerint technikai szempontból léteznek alternatív útvonalak, de ezek kiépítése időbe és jelentős beruházásba kerül. Balogh Tamás, a Magyar Energetikai Társaság elnöke elmondta: „A horvát Adria-vezeték kapacitása bővíthető lenne, de ez nem egyik napról a másikra történik meg.„
A vidéki Magyarország különösen aggódik. Kovács János, hajdúsági mezőgazdasági vállalkozó szerint: „Ha drágul az üzemanyag, minden drágul. A földjeinket nem tudjuk máshová vinni, dolgozni kell, akármi is történik Kijevben vagy Brüsszelben.” Ez a helyzet ismét rávilágít arra, hogy hazánk szuverenitása elválaszthatatlan az energiabiztonságtól, amit nem rendelhetünk alá külső hatalmak érdekeinek.
