Az Európai Bizottság ma bemutatta „technológiai szuverenitási csomagját”, amely szerintük kulcsfontosságú, hogy az unió ne másoktól függjön a kritikus technológiákban. Ám ezzel egy időben egy friss MCC Brussels jelentés élesen bírálja az uniós „digitális szuverenitás” hajszáját, és rámutat: a valódi probléma nem a függőség, hanem Brüsszel szabályozási fullasztása.
Az új jelentés, melynek címe The Grand Delusion: The European Union and Digital Sovereignty, dr. Norman Lewis technológiaelemző munkája, és alapvetően megkérdőjelezi az egyik legbefolyásosabb uniós politikai koncepciót. Lewis szerint a digitális szuverenitás nem csak elérhetetlen cél, de alapvetően félreérti, hogyan működik a hatalom a modern digitális gazdaságban. Az igazi feladat nem egy brüsszeli lázálomnak megfelelő digitális autarkia elérése, hanem az európai vállalatok felszabadítása a szabályozás túlterhelése alól.
„A modern digitális gazdaság nem egy bekeríthető terület” – mondja Lewis. „Ez egy globális, egymástól függő technológiák, ellátási láncok és infrastruktúrák hálózata. Egyetlen ország sem digitálisan szuverén, még Amerika vagy Kína sem. Európának nem a szuverenitásra, hanem az aktív szereplésre, a befolyásolásra és a nélkülözhetetlenné válásra kell összpontosítania.”
Az jelentés két példán keresztül mutatja be a helyes utat:
- francia Minitel-rendszer
- holland ASML
- Hálószálak integrációja
- Globális ellátási lánc
- Stratégiai „dugó”
- Digitális autarkia előnyei
Az ASML nem védelmet, hanem egy olyan stratégiai „dugót” alkotott a globális ellátási láncban, amelyen az egész iparág át kell, hogy haladjon. Ez az igazi technológiai hatalom – mondja a tanulmány.
Európa sikereit, mint az ASML-t vagy az Airbus-t, mindig is az hozta, amikor az intézmények kedvező feltételeket teremtettek, majd hátrébb álltak, ahelyett, hogy felülről próbálták volna direktívákkal formálni az eredményt. A brüsszeli technokrata gondolkodás, amely a bejelentéseket keveri össze a valódi teljesítménnyel, sokkal nagyobb akadály a fejlődés útján, mint bármely versenytárs.
Magyarország számára is tanulságosak a következtetések. Nem a látszólagos, de a gyakorlatban gátló szabályozási hatalom, hanem a valós versenyképesség és az olyan stratégiai területeken való erősödés hozza a sikert, ahol a magyar tudás és vállalkozószellem a nemzeti érdekeket is szolgálhatja. A jövőt nem a szigetelődés, hanem a nyitottság és az intelligens pozicionálás alapozza meg.
| Példa | Típus | Következmény |
|---|---|---|
| francia Minitel | zárt rendszer | innováció gátlása |
| holland ASML | nyitott rendszer | iparági dominancia |
