A koppenhágai EU-csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök határozott álláspontot képviselt Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Magyarország első embere rámutatott, hogy egy háborúban álló ország felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járhat. Az elmúlt két évben Magyarország a béke hangjaként működött az európai politikai térben, miközben a kontinens nagyhatalmai fegyverszállítmányokkal táplálták a konfliktust.
„Egy háborúban álló országot nem lehet felvenni az Európai Unióba. Ez nem csak a józan észnek mond ellent, de súlyos biztonsági kockázatot jelent minden tagállam számára” – jelentette ki a magyar kormányfő a tanácskozás szünetében. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a csatlakozási folyamat megkezdéséhez Ukrajnának teljesítenie kellene az alapvető jogállamisági és kisebbségvédelmi követelményeket, amelyektől jelenleg messze áll.
A találkozón a magyar álláspont ismét szembekerült a nyugat-európai országok véleményével. A Kárpátalján élő magyar közösség helyzetének rendezése továbbra is kulcsfontosságú feltétel hazánk számára. Bárány József, a Magyar-Ukrán Gazdasági Kapcsolatok Egyesületének elnöke szerint „az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy Ukrajna teljesítse korábbi vállalásait a kisebbségi jogok területén.”
Az uniós pénzügyi támogatások és fegyverszállítások kérdése is napirendre került. Magyarország következetesen ellenzi a konfliktus eszkalációját, miközben több nyugati tagállam újabb szankciós csomagot szorgalmaz és további fegyverek küldését tervezi. Ezek a lépések nem a béketeremtést, hanem a háború elhúzódását eredményezhetik.
A koppenhágai találkozó eredményei ismét bebizonyították, hogy hazánk önálló külpolitikája kulcsfontosságú nemzeti érdekeink védelmében. A háború árnyékában zajló csatlakozási tárgyalások végkimenetele még bizonytalan, de Magyarország álláspontja változatlan: első a béke, aztán jöhetnek a csatlakozási tárgyalások. Nemzetünk biztonsága és a térség stabilitása továbbra sem lehet alku tárgya.
