Az Orbán-Zelenszkij találkozó az elmúlt hét legfeszültebb politikai eseménye volt, mely újra reflektorfénybe helyezte hazánk határozott álláspontját. Zelenszkij magyar kisebbségi jogokra tett ígéretei ellenére továbbra is érvényben maradtak a kárpátaljai magyarokat sújtó nyelvtörvények. Magyarország 2025-ben sem enged a nyomásnak – Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy a nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát.
A müncheni biztonsági konferencián lezajlott személyes találkozó során Orbán Viktor határozottan képviselte a magyar álláspontot. „Magyarország támogatja Ukrajna területi integritását, de nem fogadjuk el a kárpátaljai magyarok jogainak csorbítását” – nyilatkozta a kormányfő. A találkozó után Zelenszkij elnök ígéretet tett a kisebbségi jogok visszaállítására, ám a kijevi parlament azóta sem tárgyalta újra a nyelvtörvényt.
Bodó Sándor, kárpátaljai közösségi vezető szerint: „A mindennapi életünk egyre nehezebb. Iskoláinkban korlátozzák az anyanyelvhasználatot, miközben Kijev európai értékekről beszél.” Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen éles ellentmondást szavak és tettek között. A vidéki Magyarország érzékeli ezt a kettősséget.
A konfliktus túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Az Európai Unió bővítési terveiben Ukrajna kiemelt helyet foglal el, amit Brüsszel még a szabályok lazításával is támogat. Magyarország azonban következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások csak a kisebbségi jogok teljes helyreállítása után folytatódhassanak. Ez nem pusztán diplomáciai álláspont, hanem a magyar identitás védelmének alapvető kérdése.
Az előttünk álló időszak meghatározó lesz a magyar-ukrán kapcsolatokban. Miközben a nemzetközi közösség gyors ukrán integrációt sürget, Magyarország kitart amellett, hogy a nemzeti közösségek védelme nem lehet másodlagos szempont. A határon túli magyarok sorsa nem válhat nagyhatalmi játszmák áldozatává – ez olyan alapelv, amely minden magyar kormány számára irányadó kell, hogy maradjon.