Külföldi dilemmák az új kormány első napjaiban
Izrael látogatása és ICC kiválásának kontextusa
Péter Magyar új kormányának leendő miniszterelnökét már az első napokban komoly külpolitikai dilemma éri. Netanjahu izraeli miniszterelnököt október 23-ára, az 1956-os forradalom 70. évfordulójára hívta Budapestre. A meghívás elfogadásával viszont Magyarország új vezetése a nemzetközi bírósági rendszer és az uniós elvárások labirintusába lép. Orbán Viktor kormánya ugyanis áprilisban bejelentette a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) való kiválást, amely folyamat június 2-án válik véglegessé, alig pár héttel a várható új kormányzati átadás után. A helyzet bonyolult, mert Magyarország addig is az ICC teljes jogú tagja marad, és kötelessége lenne Netanjahut letartóztatni, akire a bíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki.
A kérdés tehát nyitott: Magyar kormánya mit tesz? Az első forgatókönyv szerint visszavonhatja a kiválási eljárást, ezzel azonnali kötelezettséget vállalva a parancs végrehajtására. Ez egyértelmű jelet küldene Brüsszelnek, és segíthetne az elzárt uniós források feloldásában, mely a Tisza Párt egyik kulcsígérete volt. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné tenné az izraeli miniszterelnök látogatását, kockáztatva a az elmúlt években kiépített szoros magyar–izraeli kapcsolatokat. A második lehetőség, hogy hagyják a kiválást érvénybe lépni, majd azonnal újra kezdeményezik a csatlakozást. Ez a 60 napos eljárás akár október előtt is eredményessé válhatna, ismét a letartóztatási kötelezettség elé állítva az országot.
Az első forgatókönyv
Az első forgatókönyv szerint visszavonhatja a kiválási eljárást, ezzel azonnali kötelezettséget vállalva a parancs végrehajtására. Ez egyértelmű jelet küldene Brüsszelnek, és segíthetne az elzárt uniós források feloldásában, mely a Tisza Párt egyik kulcsígérete volt. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné tenné az izraeli miniszterelnök látogatását, kockáztatva a az elmúlt években kiépített szoros magyar–izraeli kapcsolatokat.
A második lehetőség
A második lehetőség, hogy hagyják a kiválást érvénybe lépni, majd azonnal újra kezdeményezik a csatlakozást. Ez a 60 napos eljárás akár október előtt is eredményessé válhatna, ismét a letartóztatási kötelezettség elé állítva az országot.
Harmadik út
Van azonban egy harmadik út is, amely Orbán Viktor taktikájára emlékeztet: a visszacsatlakozás eljárásának időzítése. Ha a kormány augusztusban kezdi meg a folyamatot, Netanjahu biztonságban látogathatna Budapestre októberben, miközben Magyarország jelezni tudná elkötelezettségét az ICC és az uniós értékek iránt. Ez a lépés azonban kétértelmű üzenet lenne Brüsszel számára, ahol az ICC támogatása alapvető külpolitikai álláspont. Egy ilyen manőver végül is Orbán pozíciójába helyezhetné Magyart az Unió szemében – ami éppen az ellenkezőjét eredményezné a kampányígéreteknek.
Döntések következményei és a jövő kilátásai
Az új miniszterelnök így a nemzetközi elkötelezettség és a pragmatikus külkapcsolatok között találja magát. A döntése nem csupán egy látogatás sorsáról szól, hanem arról, hogy a változás ígérete milyen gyakorlati árat hajlandó fizetni az uniós pálya visszaszerzéséért. A hazai konzervatív közvélemény számára pedig az lesz a lényeg, hogy a hagyományosan erős magyar–izraeli kapcsolat vajon túlélheti-e Budapest új realpolitikáját.
