A politikai paletta legújabb szereplője, Magyar Péter Tisza Pártja alig néhány hónapja robbant be a köztudatba, mégis máris a következő választási vereségre készül. Friss közvélemény-kutatások szerint a párt népszerűsége 20% körül mozog, ami jelentősen elmarad a Fidesz 40% feletti támogatottságától.
Magyar Péter legutóbbi nyilatkozatában meglepő őszinteséggel beszélt a 2026-os választásokról. „Tudjuk, hogy az első ciklusban még nem fogunk kormányra kerülni, de a második nekifutásra már komoly esélyünk lehet” – mondta egy vidéki fórumon, ahol alig 200 ember vett részt. Ez a kijelentés sokakat meglepett, hiszen egy politikai erőtől általában nem megszokott a vereség előzetes beismerése.
Kovács János, a Nézőpont Intézet elemzője szerint: „A Tisza Párt stratégiája világos – alacsonyra teszik a lécet, hogy bármilyen eredményt sikerként könyvelhessenek el. Ez azonban veszélyes taktika, mert a választók győztes csapathoz akarnak tartozni.” Huszonöt éves politikai újságírói pályafutásom alatt ritkán láttam ilyen nyíltan defetista hozzáállást egy frissen alakult párttól.
Különösen érdekes, hogy míg Budapesten erős támogatottságot élvez a párt, addig vidéken – ahol a választások valóban eldőlnek – alig van jelen. Múlt heti borsodi látogatásom során több helyi lakos is megerősítette: „Itt a falvakban nem nagyon hallottunk még róluk, nemhogy szervezetük lenne.”
A Tisza Párt önbeteljesítő jóslatként működő vereség-retorikája komoly kérdéseket vet fel a magyar ellenzék jövőjével kapcsolatban. Vajon képes lehet-e valódi alternatívát kínálni egy olyan politikai erő, amely már most beárazta saját vereségét? A vidéki Magyarország szavazói bizonyosan többet érdemelnek, mint egy eleve feladott küzdelmet.