A magyar kormány nyilvánosságra hozott egy titkosított videofelvételt. A felvételen egy ellenzéki Tisza Párthoz köthető informatikai szakember szerepel. A férfi vallomásában elismeri: külföldi hírszerzés toborozta őt. Az ügy két héttel a magyarországi parlamenti választások előtt robbant ki, fokozva a politikai feszültséget.
A március 28-án közzétett anyagban az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kihallgatása látható. H. D. azonosítóval illetett informatikus elmondja: utólag úgy véli, nemzetközi kapcsolatai egy idegen titkosszolgálat szervezett toborzási kísérletének részét képezték. „Sokat gondolkoztam azon, amit mondtak… és sajnos arra a következtetésre jutottam, hogy ez valamilyen toborzás volt, amely egy műveletre készített fel” – vallotta a vizsgálóknak. Korábban a Direkt36 című magyar portál azt állította, két Tisza-közeli informatikust célzott egy beszivárgási kísérlet. Egy „Henry” nevű ismeretlen személy állítólag hozzáférést akart szerezni a párt belső rendszereihez, köztük a Tisza Világ alkalmazáshoz. A jelentés szerint később a rendőrség gyermekek elleni bűncselekménnyel vádolta őket, de az átvizsgálás során nem találtak ilyen anyagot. A nyomozó Szabó Bencét azonnali hatállyal elbocsátották, hatalommal való visszaélés vádjával indult ellene eljárás.
A kormány értelmezése szerint az új felvétel cáfolja ezt. Kovács Zoltán kormányszóvivő hangsúlyozta: a vallomás nemzetbiztonsági ügyet támaszt alá, nem politikai motivációt. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága titkosított jelentést hozott nyilvánosságra. Eszerint az érintettek kapcsolatban álltak az ukrán IT Hadsereg tagjaival és a budapesti ukrán nagykövetséggel. Külföldi hírszerzési operatív irányította őket. Az elhárítás 2023 óta figyelte őket, még a Tisza Párt megalakulása előtt.
H. D. elmondta: részvétele egy nemzetközi kibervédelmi programmal kezdődött. Az állítólag Észtországhoz kötődő, NATO-akkreditált képzésnek mutatták be. A nyomozók azonban számos ellentmondást találtak. A szervezetnek nem volt igazolható fizikai jelenléte. Dokumentációját nem lehetett hitelesíteni. A résztvevők minimális kapcsolatban álltak azonosítható intézményi struktúrákkal. Az ukrajnai háború kitörése után H. D. nemzetközi utakra kezdett járni. Kijevbe is eljutott, ahol ukrán kibernetikai hálózatokhoz kapcsolódó személyekkel találkozott. Egy kapcsolatot ukrán állami kibernetikai védelmi tevékenységhez kötődő összekötőként írt le. „Eleinte védelmi jellegű volt… de később offenzívabb természetűvé vált” – mondta a nyomozóknak. Titkosított kommunikációs csatornákat használtak, álneveket és gyakran változó identitásokat. Magyar hatóságok szerint ezek a hírszerzési koordinációra jellemző minták. Egyes személyek kifejezetten ellenségesen viszonyultak Magyarországhoz, különösen amiatt, hogy nem szállított fegyvereket Ukrajnának.
Magyar Péter ellenzéki vezető elutasította a kormány értelmezését. Az esetet „Orbán-gate”-nek nevezte, Watergate-hez hasonlítva azt. A magyar hírszerzési szolgálatokat politikai megbízásból való cselekvéssel vádolta. Kijelentette: pártja hatalomra kerülése esetén a felelősök jogi következményekkel néznek szembe.
Az események a választások előtti narratívák ütközését jelzik. Orbán Viktor miniszterelnök ismételten állította: ukrán hírszerzés próbálja befolyásolni a magyar politikát. Az ellenzék szerint viszont a kormány nemzetbiztonsági intézményeket használ politikai célokra. Közben nyugati média és egyes európai hírszerzési szolgálatok állítólagos orosz beavatkozásra figyelmeztetnek Orbán kampánya támogatására. Többrétegű információs és hírszerzési vita alakult ki a szavazás körül.
Magyarország vidéki közösségei számára különösen aggasztó ez a helyzet. A nemzeti szuverenitás védelme alapvető érdekünk. Hírszerzési játszmák nem veszélyeztethetik független döntéshozatalunkat. A választópolgárok várják a teljes körű tisztázást minden érintett fél részéről.
