A görög állam ellen hozott legújabb strasbourgi ítélet mélyreható következményekkel járhat egész Európára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) idén kimondta: a vallási jelképek iskolai jelenléte sértheti a szülők jogát gyermekeik saját meggyőződésük szerinti nevelésére. Magyarország számára is intő jel ez az ítélet, hiszen kulturális örökségünk szerves részét képező keresztény szimbólumaink kerülhetnek veszélybe.
Hazánk, ahol az Alaptörvény is rögzíti a keresztény kultúra védelmének fontosságát, különösen érintett lehet. A bírósági döntés a görög tantermekben kihelyezett ortodox ikonok és feszületek eltávolítását eredményezheti, ami riasztó példa kontinensünk valamennyi keresztény gyökerű országa számára. „Ez nem egyszerűen vallási kérdés, hanem identitásunkat érinti. Történelmünk, kultúránk elválaszthatatlan a kereszténységtől” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Nemzeti Értékvédelmi Tanács elnöke.
Görögországban az ortodox egyház képviselői és számos politikai vezető is felháborodottan reagált. Athéni tudósítónk beszámolója szerint a görög közvélemény elsöprő többsége elutasítja a döntést. „Ez a vallásos görögök megalázása” – fogalmazott Nikolaosz Jannakopulosz metropolita. Az ügyben különösen aggasztó, hogy a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a nemzeti sajátosságokat és kulturális hagyományokat.
A döntés 2025-re minden európai országban, így Magyarországon is jogalapot teremthet a keresztény szimbólumok közterekről való eltávolítására. Ismét szembesülünk azzal, hogy Brüsszel és a nemzetközi intézmények valójában nem a sokszínűséget, hanem egy értéksemleges, gyökértelen Európát erőltetnek ránk. Vajon meddig tűrjük még, hogy évezredes keresztény örökségünket lépésről lépésre felszámolják?
