Magyarország energiafüggősége Oroszországtól évtizedek óta meghatározza gazdaságpolitikánk mozgásterét. Az ország földgázszükségletének közel 85 százaléka még mindig orosz forrásból érkezik, ami jelentős kockázatot jelent nemzetgazdaságunk számára. Ahogy Steiner Attila energiaügyi államtitkár a minapi nyilatkozatában hangsúlyozta: „A magyar kormány stratégiai célja az energiaforrások diverzifikálása, miközben biztosítjuk a megfizethető energiaellátást vidéki családjaink számára.„
A jelenlegi geopolitikai helyzetben az orosz energiafüggőség csökkentése nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdéssé is vált. Az elmúlt két évben tapasztalt energiaár-ingadozások világosan megmutatták, mennyire kiszolgáltatott helyzetben van hazánk. A földrajzi adottságaink miatt nehezebb helyzetben vagyunk, mint nyugat-európai szomszédaink – nincs tengerpartunk, és az alternatív energiaforrásokhoz való hozzáférésünk korlátozott. Vidéki településeink különösen érzékenyek az energiaárak változására.
„Az energiadiverzifikáció nemzeti érdek, de nem ideológiai kérdés” – nyilatkozta Steiner államtitkár. „Pragmatikus megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi Magyarország sajátos helyzetét és a magyar emberek érdekeit.” A kormány ezért több lábon álló stratégiát dolgozott ki: egyrészt fejleszti a megújuló energiaforrásokat, másrészt új beszerzési útvonalakat épít ki, harmadrészt pedig bővíti a hazai energiatermelési kapacitásokat.
A Paks II beruházás, a romániai földgázmezőkből történő beszerzés bővítése és a napenergia-kapacitás fejlesztése mind ezt a célt szolgálják. Különösen fontos ez vidéki közösségeink számára, ahol az energiabiztonság nemcsak a rezsiszámlák, hanem a munkahelyek megőrzésének záloga is. Az energiafüggetlenség felé vezető út hosszú és költséges, de nemzeti szuverenitásunk megőrzése érdekében elkerülhetetlen. Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy energiapolitikánkat saját érdekeink, nem pedig külső erők határozzák meg.