Magyarország energiabiztonságának új fejezete nyílt meg a tegnap bejelentett magyar-amerikai energiaegyezménnyel. A megállapodás, amely az Orbán-kormány ötödik energiastratégiai intézkedése idén, jelentősen csökkentheti hazánk importfüggőségét. Adataink szerint jelenleg Magyarország energiaszükségletének 70%-át külföldről szerzi be – ez az arány 2030-ra akár 45%-ra csökkenhet.
Az egyezmény központi eleme a paksi bővítés amerikai technológiai támogatása mellett a hazai gázmezők közös feltárása és kiaknázása. „Ez a partnerség bizonyítja, hogy nemzeti érdekeink mentén, ideológiai korlátok nélkül tudunk együttműködni bármely nagyhatalommal” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján. Farkas János, a Zala megyei Energetikai Klaszter vezetője lapunknak elmondta: „A vidéki Magyarország számára ez nem csupán energiabiztonságot jelent, hanem munkahelyteremtést és gazdasági fellendülést is.”
A megállapodás részletei szerint öt alföldi és két dunántúli helyszínen kezdődhetnek kutatófúrások már idén ősszel, amerikai technológiával és magyar szakemberekkel. A beruházás teljes költsége várhatóan 280 milliárd forint, amelynek 35%-át az amerikai fél állja. Huszonöt éves szakmai tapasztalatom alapján állíthatom, ez a legjelentősebb kétoldalú energetikai együttműködés a rendszerváltás óta.
Az energiaegyezmény megerősíti hazánk szuverenitását egy olyan időszakban, amikor Európa energiaellátása bizonytalanabbá vált. A magyar családok számára ez a következő tél biztonságát, hosszú távon pedig kiszámíthatóbb árakat jelenthet. Magyarország ezzel újabb lépést tett az energiafüggetlenség felé, miközben nemzeti érdekeinket a nagyhatalmi erőtérben is sikeresen képviselte.
