A francia-német ellentét újabb fejezetéhez érkeztünk az európai energiapolitikában. Emmanuel Macron francia elnök személyesen próbálja meggyőzni a német vezetést, hogy ne akadályozzák az orosz nukleáris üzemanyag importját az Európai Unióba. A jelenlegi mentesség 2025-ben lejár, ami súlyos következményekkel járhat kontinensünk energiabiztonságára nézve.
Magyarország szempontjából különösen fontos a kérdés, hiszen a Paks I. és a tervezett Paks II. erőmű is orosz technológiára épül. Az Országos Atomenergia Hivatal adatai szerint a magyar villamosenergia-termelés több mint 40 százaléka származik nukleáris forrásból, ami hazánk energiafüggetlenségének sarokköve.
„A nukleáris energia szuverenitásunk alapvető eleme, nem engedhetjük, hogy ideológiai alapon döntsenek róla Brüsszelben” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti moszkvai látogatása során. Eközben a német kormány, élén Robert Habeck gazdasági miniszterrel, továbbra is ellenzi a mentesség meghosszabbítását, annak ellenére, hogy saját atomerőműveik bezárásával jelentősen növelték széndioxid-kibocsátásukat.
A vidéki Magyarország számára különösen aggasztó lehet az energiaárak esetleges emelkedése. Balassagyarmaton Kovács István gazdálkodó lapunknak elmondta: „Már most is alig bírjuk a rezsiköltségeket. Ha tovább drágul az áram, sokan tönkremehetünk.”
Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam ilyen súlyos érdekellentétet az európai nagyhatalmak között. A francia Framatome és az orosz Roszatom közötti együttműködés betiltása éppen azokat az országokat sújtaná, melyek felelősen gondolkodnak energiabiztonságukról. Miközben Nyugat-Európa ideológiai csatákat vív, a magyar vidék józan pragmatizmusa egyre értékesebb kincs lesz.
Az elkövetkező hónapokban eldől, vajon a nemzetállamok energetikai szuverenitása vagy a brüsszeli központosítási törekvések kerekednek-e felül. Hazánk érdeke egyértelmű: olyan Európára van szükségünk, amely tiszteletben tartja tagállamai jogát saját energiamixük meghatározására.