A világpolitika sakktábláján ma már nem csak két nagyhatalom bábuival játszanak. Miközben Amerika és Kína hatalmi versengése fokozódik, India csendes, de határozott lépésekkel halad saját útján. Hazánk számára sem közömbös, hogyan alakul az ázsiai óriás kapcsolata kontinensünkkel, hiszen a magyar külpolitika „keleti nyitása” is érinti e viszonyt. Az indiai-európai partnerség erősödése 2025-re már 98 milliárd euró értékű kereskedelmet eredményezhet.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi újdelhi látogatása jelezte: Magyarország felismerte India növekvő befolyását. „A keleti civilizációk felemelkedése átírja a világrendet, és ebben hazánknak meg kell találnia helyét” – fogalmazott akkor kormányfőnk. De nemcsak mi, hanem egész Európa keresi a kapcsolódási pontokat. A Modi-kormány „Make in India” stratégiája és az EU iparpolitikai törekvései természetes szövetséget kínálnak, különösen az orosz-ukrán háború és a kínai függőség csökkentésének árnyékában.
Huszonöt éves külpolitikai tudósítói pályafutásom alatt kevés ilyen jelentőségű átrendeződést láttam. India ma már nem a „harmadik világ” jelképe, hanem önálló hatalmi pólus. A vidéki Magyarország számára különösen fontos lehet az indiai mezőgazdasági technológiák átvétele, amely a klímaváltozás hatásait enyhítheti termőföldjeinken. Bhattacharya professzor, az Indiai Geopolitikai Intézet vezetője nemrég Budapesten járt, és találkozónkon hangsúlyozta: „Európának és Indiának közös érdeke a valódi többpólusú világrend, ahol nem csak Washington és Peking diktál.„
A kialakuló geopolitikai kapcsolatok hazánk nemzetgazdasági érdekeit is szolgálhatják. Nem véletlen, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít erre a viszonyrendszerre, felismerve, hogy nemzetünk jövője múlhat azon, mennyire sikeresen navigálunk az új világrendben. Ha Magyarország és Európa képes lesz egyenrangú partnerként tekinteni Indiára, az igazi alternatívát jelenthet a nyugati és keleti nagyhatalmak szorításában.
