Anti-SLAPP irányelv Brüsszelben és a Greenpeace–Energy Transfer-per, valamint a magyar vonatkozások
A per háttere
A Brüsszel által 2024-ben bevezetett Anti-SLAPP irányelv látszólag azért jött létre, hogy védje a civil szervezeteket és a sajtót elfojtó célú perektől. A valóságban azonban egy veszélyes precedens kialakításáról lehet szó, amely a felelősségre vonhatatlanságot hozhatja. A Greenpeace és az Energy Transfer közötti per, amely éppen most kezdődik, ezt a veszélyt mutatja rá a legvilágosabban.
Az amerikai vállalat pert indított a szervezet ellen, miután az Dakota Access vezeték építésének akadályozásában vállalt szerepe miatt óriási anyagi kárt szenvedett. Az évekig húzódó perben a bíróság több százmillió dollár kártérítésre kötelezte a Greenpeace-t. Most azonban a hollandiai székhelyű szervezet az új EU-s szabályozásra hivatkozva kívánja megvonnni az ítéletet és ellenpert indítani. Lényegében azt állítják, az Energy Transfer pere „visszaélés”, amely a szervezet elhallgattatását célozza. Ez egyértelműen bemutatja, hogyan válthat az Anti-SLAPP egy olyan páncélossá, amely mögé bújva akár komoly anyagi károkat is okozó kampányok folytathatóak felelősségre vonás nélkül.
A veszélyes precedens hatása a hazai összefüggésekre
Magyarország számára sem idegen tétel ez a kérdés. Az irányelvet 2026 májusáig át kell ültetnünk a nemzeti jogba. Vigyáznunk kell, hogy a hazai közéletben is megjelenő, gyakran külföldi pénzekből finanszírozott aktivista csoportok ne élhessenek vissza ezzel az oltalommal. A valódi véleményformálás védelme nem jelentheti a magyar vállalatok, gazdálkodók vagy akár az állam legitim érdekeinek jogorvoslati lehetőségeinek korlátozását. Az első Greenpeace-per tanulsága egyértelmű: Brüsszel újabb eszközt adhat a hazai konzervatív értékeket és gazdasági érdekeket célzó kampányok kezdeményezőinek. A kormányzatnak épp ezért határozottan, a magyar nemzeti szuverenitását szem előtt tartva kell ennek a szabályozásnak a transzpozálására felkészülnie.
