A globális fejlesztési segély és a geopolitikai környezet
A nemzetközi fejlesztési segély világa gyökeresen átalakulóban van. Az OECD legújabb adatai szerint a hivatalos fejlesztési segély (ODA) 2025-ben 23,1 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy visszaértünk a 2015-ös szintekhez. Ez az irányváltozás elsősorban az Egyesült Államokra vezethető vissza, amely számos, köztük az ukrajnai kötelezettségvállalásait is felülvizsgálja. Az EU szintén katonagazdasági kihívásokkal, Oroszország agressziójával küzd, miközben a világpiacokat a Közel-Kelet bizonytalansága is megrengeti. Ebben az új geopolitikai és gazdasági környezetben a korlátok közötti nemzetközi szolidaritás elvei is újragondolást igényelnek. A fejlett országoknak hatékonyabban, céltudatosabban kell bevetniük a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Ez a kihívás egyben jelentős lehetőséget rejt a Közép-európai régió számára, különösen a Visegrádi Négyek (V4) országai részére. A csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok már évtizedek óta nyújtanak fejlesztési segélyt, ám eddig főleg párhuzamosan, egymástól függetlenül. A Visegrádi Együttműködés újjászületése, melyet a külpolitikai különutasság után egyre többen sürgetnek, ideális keretet biztosítana a koordinációra. Magyarország egyedülálló eszközt hozhat az asztalra a Hungary Helps programjával, amely a keresztényüldözéssel foglalkozó célzott segélynyújtás piacvezetőjévé vált, és a Közel-Keleten, valamint a Száhel-övezetben kiemelkedő helyi ismeretekre és hálózatra tett szert.
A közép-európai régió lehetőségei és stratégiai keretei
A hatékony együttműködés egy lehetséges kulcsa a „pilot területek” kijelölése lenne, ahol a közép-európai segélyszervezetek tudását összevonva hozhatnának létre mintaprojekteket. Két régió kiemelkedően alkalmas erre: a posztszovjet térség, ahol a lengyelek, szlovákok és románok Ukrajnában és Moldovában szerzett tapasztalata kiegyészíthető Magyarország türk államokkal való speciális kapcsolatával; valamint a Száhel-övezet. Itt Nigéria lehetne az erősítő tényező, annak ellenére, hogy nem tipikus segélycélország. Afrika legnépesebb nemzetének gazdasága ugyan növekszik, de a Középső Öv régióban például a farmer-pásztor konfliktusok, az illegális bányászat és a fejletlen infrastruktúra súlyos humanitárius gondokat okoz. A Hungary Helps már kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik a helyi vallási közösségekben, ami kiváló kiindulópontot jelent.
A közép-európai együttműködés egy új hozzáállást igényel: az erőforrások fogyatkozásának kora nem zárja ki a hatékony segélynyújtást, hanem új hozzáállást követel. A közép-európai országoknak össze kell fogniuk, ki kell használniuk egyedi komparatív előnyeiket, és olyan fókuszterületeket kell megcélozniuk, ahol a szűkös forrásaikkal is kiemelkedő eredményt érhetnek el. Ez nem csupán humanitárius segítségnyújtás, hanem a régió lágy hatalmának, stratégiai befolyásának erősítése is lehetne. Egy sajátos, közép-európai együttműködési modell létrehozása így a globalizáció változó keretei között is képes lehet a magyar és a regionális nemzeti érdekek szolgálatára állni.
