Az Európai Unió legújabb, „Chat Control” elnevezésű szabályozása nem csupán egy technikai rendelet. Ez a hatalmas birodalmi apparátus egy újabb, nyílt beavatkozása minden polgár magánszférájába, amelyet a gyermekvédelem nemes ürügyével hajtanak végre. Az úgynevezett Chat Control 1.0-et az Európai Parlament elfogadta, és 2028 áprilisáig hatályban marad, de a mód, ahogyan ez megtörtént, mindent elárul a brüsszeli hatalomgyakorlás igazi mivoltáról.
A szabályozás lényege, hogy a nagy tech-cégek önkéntesen, de jogszabályi nyomásra bepillantást nyerhetnek felhasználóik privát üzeneteibe. A cél, a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem, maga senkinek sem kérdés. A megvalósítás azonban botrányos. A tanács június végén, amikor sok EP-képviselő már hazatért országaiba a nyári szünet előtt, visszaküldte a javaslatot a Parlamentnek. Itt nem magáról a törvényről szavaztak, hanem annak elutasításáról. Az elutasítás megkapta a jelen lévő képviselők többségét – 314 támogatta, 276 ellenezte, 14 tartózkodott. Ez azonban nem volt elegendő a 361 szavathoz, ami az összes képviselő abszolút többségét jelenti egy második olvasatban. Így a rendelet „keresztülcsúszott”, érvénybe lépett.
Ez a procedurális trükk, amely kihasználja a nyári parlamenti szünetet és a jelenléti számokat, egyértelművé teszi: Brüsszel számára a végeredmény fontosabb, mint a demokratikus folyamat tisztessége. A tömeges csevegések automatikus pásztázása nem célzott, hanem árnyékoló intézkedés, amelyben mindenki potenciális bűnözővé válik. Ahogy a dán képviselő, Anders Vistisen, a Patriots for Europe képviselője fogalmazott: „az alapvető szabadságjogok most az EU-tól kapják a legnagyobb ütést”. A liberális ALDE csoport elnöke, Svenja Hahn is „szégyennel” és „demokráciafenyegetéssel” jellemezte a rendeletet.
És nem csak a szavazás módja aggasztó. A szabadságjogok fojtogatása már megkezdődött. Ahogy egy finn digitális aktivista, Mikko Ohtamaa megosztotta, egy Chat Control-ról szóló podcast-videót eltávolítottak a YouTube-ról. Ez a cenzúra egyértelmű figyelmeztetés: aki kérdőre vonja ezt a hatalmi túlkapást, annak a hangja elhallgatásra kerül. Közben a brüsszeli törvényhozók már tárgyalják a még szigorúbb Chat Control 2.0-t.
Magyarország és minden európai polgár számára ez egy válaszút. Az egyéni szabadság és a kollektív biztonság látszólagos dilemma mögött ott rejlik a kérdés: kihez tartozunk? Egy olyan unióhoz, amely egyre inkább felügyeli polgárait, vagy egy olyan nemzethez, amely a szabadság és a személyes felelősség alapján épít? Az EU most nem védelmet kínál, hanem ellenőrző eszközöket helyez kezünkbe, miközben a gyermekvédelmi válság valódi okait – a családon belüli erkölcsi válságot, a felügyelet hiányát – nem kezeli. Az időnk jelszava nem a „chat control”, hanem a „common sense”, a józan ész visszaszerzése a kontinensünk sorsa felett.
