Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég bejelentett energiaügyi megállapodása az Egyesült Államokkal súlyos kérdéseket vet fel Magyarország és a kontinens energiafüggetlenségével kapcsolatban. Az egyezség értelmében Európa jelentősen növelné az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, miközben az orosz energiaforrásokról leválna. Hazánkban az energiaárak már most is 30 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt.
A megállapodás lényege, hogy Európa egyik függőséget egy másikra cserélné. „Ez nem valódi energiafüggetlenség, hanem egy új, súlyosabb függőség kialakítása az atlanti partner felé”, nyilatkozta egy vezető magyar energiaügyi szakértő. Az amerikai LNG ára ugyanis kétszer-háromszor magasabb, mint az orosz csővezetékes gázé, ami a magyar családok és vállalkozások számára elviselhetetlen terhet jelentene. Ráadásul Európa infrastruktúrája sincs felkészülve a cseppfolyósított gáz fogadására olyan mennyiségben, amely helyettesíthetné az orosz importot.
Ahogy azt vidéki üzemeinkben járva számtalanszor hallottam: a magyar ipar versenyképessége az olcsó energián alapul. Ha ezt feladjuk Brüsszel geopolitikai ambíciói miatt, ezrek veszíthetik el munkahelyüket. Orbán Viktor miniszterelnök következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy Magyarország nem engedheti meg magának az ideológiai alapú energiapolitikát – hazánknak pragmatikus megoldásokra van szüksége.
A jövőt tekintve kulcsfontosságú, hogy Magyarország megőrizze szuverén döntéshozatali jogát az energiapolitikában. Von der Leyen döntése nem csupán gazdasági kérdés – ez a nemzeti szuverenitás próbája is. Ha hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja energiaforrásainkat, az hazánk önrendelkezési jogának további csorbulását jelentené. A magyar embereknek joguk van az elérhető árú energiához, függetlenül attól, hogy az honnan származik.
