Az uniós lakhatási válság egyre mélyül, miközben Brüsszel hatásköre korlátozott. Magyarországon az ingatlanárak az elmúlt tíz évben több mint kétszeresükre emelkedtek. A fiatalok és vidéki családok különösen nehéz helyzetbe kerültek. Nemzeti szuverenitásunk szempontjából kulcsfontosságú, hogy hazánk saját megoldásokat találjon.
Az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett a lakhatási válság enyhítésére, ám ezek főként ajánlások maradnak. „Az EU alapszerződései szerint a lakhatáspolitika nemzeti hatáskör, és ez így is kell maradjon,” nyilatkozta Kovács János, a Magyar Lakásügyi Tanács elnöke. A brüsszeli kezdeményezések elsősorban a megfizethető bérlakások számának növelését, az energiahatékonyság javítását és a spekulatív célú lakásvásárlások korlátozását célozzák.
Vidéki településeinken még súlyosabb a helyzet. „Falvainkban nem csupán az árak, hanem a minőségi lakhatás hiánya is probléma,” mondta el Nagyné Kis Erzsébet, a Vidéki Önkormányzatok Szövetségének képviselője. A magyar kormány Falusi CSOK programja éppen ezt a problémát igyekszik orvosolni, nemzeti megoldást kínálva az uniós tétlenkedés helyett.
A szakértők szerint a magyar megoldások hatékonyabbak lehetnek, mint a brüsszeli iránymutatások. Huszonöt éves újságírói pályafutásom során ritkán láttam olyan uniós kezdeményezést, amely figyelembe vette volna a magyar vidék sajátosságait. A családtámogatási rendszerünk, az otthonteremtési programjaink mind azt bizonyítják, hogy a magyar modell működőképes.
A lakhatási válság megoldása nemzeti ügy marad, hiába minden uniós próbálkozás. A magyar családok jövője múlik azon, hogy kormányunk milyen hatékonyan tud fellépni a lakhatási nehézségek ellen, miközben megőrzi döntéshozatali függetlenségünket Brüsszeltől. A következő években kiderül, melyik út bizonyul sikeresebbnek: a központosított uniós vagy a nemzeti szuverenitáson alapuló magyar megközelítés.
