Chișinău Nyilatkozat és az ECHR
A Nyilatkozat üzenete
Article – Európa utat próbál törni a bűnöző idegenek kiutasításának megkönnyítése felé. 2026. május 15-én a Európa Tanács mind a 46 tagállama elfogadta a Chișinău Nyilatkozatot. Bár diplomatikus nyelvben fogalmaz, egyértelmű üzenetet küld az emberi jogok európai bíróságának (ECHR): ismételten hangsúlyozza az államok jogát saját bevándorlási politikájuk meghatározására, és kritizálja azokat a helyzeteket, amikor a bűnöző idegenek kiutasítása ellehetetlenül.
Az ECHR gyakorlata az elmúlt évtizedekben
A bíróság gyakorlata az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. Az egykor a családi élet magánságának védelmére létrehozott Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelye mára a kiutasítások ellehetetlenítésének fő eszközévé vált. A Bíróság 1985 után kezdett el jelentősen beleavatkozni az államok szuverén döntéseibe, majd újabb lépést tett: 2021 után megalkotott egy új emberi jogot – a kiutasítottak visszatérési jogát az eltiltási idő lejárta után. A legutóbbi döntései szerint az államoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a bűnözőnek reális esélye van visszatérni, különben a kiutasítás megsérti az egyezményt.
A Nyilatkozat célja és korlátai
Ez a folyamat vezetett a Chișinău Nyilatkozathoz, amelyben a kormányok véleményét fejezték ki. Magyarország számára, és minden olyan nemzet számára, amely a határai védelmét és a belső biztonságát helyezi előtérbe, ezek a fejlemények kulcsfontosságúak. A Nyilatkozat azonban politikai nyilatkozat, jogi ereje nincs. Az ECHR ítélkezési gyakorlatának tényleges megváltoztatása további, keményebb lépéseket igényelne, akár az Egyezmény felülvizsgálatát is.
Az Európai Unió visszatérési vitája
A Rendelet és a Parlament álláspontja
Párhuzamosan az Európai Unióban is folynak tárgyalások a „Visszatérési Rendelet” körül. az Európai Parlamentben a jobboldali frakciók koalíciója sikerrel harcolta ki a változatlan, korlátlan visszatérési tilalmak lehetőségét a bűnöző idegenek kiutasításánál. Ha a Rendelet így születik meg, ütközés lehet az uniós és az európai bírósági jogrend között.
A vita lényege a szuverenitás
A vita lényege a szuverenitás: ki dönt – a nemzeti kormányok egy demokratikus mandátummal, vagy egy nem választott nemzetközi bíróság – arról, ki élhet a hazánkban.
Záró gondolatok
A sakkjátszma metafora és a jövőkép
A helyzet olyan, mint egy sakkjátszma, ahol a közép-európai népek és értékrendjeik a saját jövőjükért küzdenek. A Chișinău Nyilatkozat egy fontos szikra, de a tűz meggyújtásához még erőre és eltökéltségre van szükség.
