A figyelmeztetés és a jelenlegi helyzet
János Áder, az Ökoplanet Alapítvány kuratóriumi elnöke a legújabb podcastjában ismételten felhívta a figyelmet a Kárpát-medencét érintő súlyos klímaváltozásra. Az aszályos évek gyakorisága fokozódik, és a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell – hangzott a figyelmeztetés.
Érthető a nyugtalanság: 2024 a magyar történelem legforróbb éve volt, és 2026 májusi állapota már most súlyosabbnak tűnik, mint 2022 szeptemberi aszályospontja. Mónika Lakatos éghajlati szakértő rámutatott, hogy a medence jellegű földrajzi adottságunk miatt időjárási rendszerek gyakran „beragadnak”, hosszú száraz periódusokat vagy lokális, heves záporokat okozva.
Az alapvető sebezhetőség a vízháztartásban rejlik. Folyóink vízpótlása törékeny, a csapadék eloszlása pedig egyre megbízhatatlanabb. A tavaszi csapadékmennyiség szignifikánsan csökkent az 1901 óta feljegyzett adatok alapján. A melegedés mellett a csapadék intenzívebbé válik, és az aszályok kockázata növekszik. A szakértő szerint a felső talajréteg mára kritikusan kiszáradt, az alsóbb rétegekben pedig mintegy két havi csapadék hiányzik.
A válasz nem lehet más, mint alkalmazkodás. A mezőgazdaságnak át kell gondolnia, hogy a vízigényes kultúrák, mint a kukorica, mennyire fenntarthatók. Áttérés érdemes a szárazságtűrő növényekre, például a čirokra. Létfontosságú a víz megőrzése a tájban – holtágak időszakos elárasztása, csatornák okos kezelése –, valamint a vízvisszatartó talajművelés és öntözési rendszerek kifejlesztése. Mindez nemcsak gazdasági, hanem létezési kérdés. Ahogy Áder is hangsúlyozta, az egész ágazatnak átfogó alkalmazkodási stratégiára van szüksége a néha zord, de otthonunkat adó magyar tájon.
