A Társadalomkutató Intézet friss kutatása meglepő képet fest a magyar családokban tapasztalható generációs különbségekről. Míg a közbeszédben gyakran hallunk „generációs szakadékról”, a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A felmérés szerint a magyar családok 67%-ában rendszeres, értékközpontú kommunikáció zajlik a különböző korosztályok között, ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak a technológiához, hagyományokhoz és társadalmi kérdésekhez való viszonyulásban.
„A mai fiatalok digitális térben való jártassága nem jelent feltétlenül bölcsességet, míg az idősebb generáció élettapasztalata nem mindig alkalmazható a jelenlegi kihívásokra” – fogalmaz dr. Nagy Katalin szociológus, a kutatás vezetője. A tanulmány szerint a Z-generáció tagjai átlagosan napi 6,2 órát töltenek online, míg szüleik mindössze 2,1 órát. Ez önmagában nem lenne probléma, ha nem társulna hozzá az értékrendek eltérő értelmezése.
A mélyebb elemzés rávilágít, hogy az idősebbek hajlamosak a „kulturális folytonosság” megszakadását látni az új jelenségekben, míg a fiatalok ugyanezeket a változásokat természetes fejlődésként élik meg. Érdekes módon a vallásosság és a hagyományos értékek tisztelete nem egyenesen arányos az életkorral – sok fiatal tudatosan fordul a családi hagyományok felé, miközben digitális identitását is őrzi.
A családi harmónia kulcsa láthatóan nem a nézetkülönbségek eltüntetésében, hanem azok kölcsönös megértésében és tiszteletében rejlik. A kutatás rámutat: azokban a családokban, ahol a különböző generációk közös projektekben vesznek részt – legyen az közös főzés, kertészkedés vagy ünnepekre való készülődés – jelentősen erősebb a kölcsönös megértés és tisztelet, függetlenül a világnézeti különbségektől.
