A szlovén kormányalakítás válsága
A válság tényei
Robert Golob liberális miniszterelnök bejelentette, hogy Mozgalma nem tud kormányt alakítani. Ez az ajtót nyithatja ki Janez Janša és a Szlovén Demokrata Párt (SDS) számára, akik csupán egy hellyel maradtak le a győztesek mögött a múlt hónapi választáson. Janša, aki már három alkalommal volt miniszterelnök, most ismét a hatalom küszöbén áll.
A parlamenti erőviszonyok
A helyzet rendkívül törékeny: Janša pártjának 28 mandátuma van, a természetes jobboldali szövetségeseivel pedig összesen 43 körül. A 46 szükséges többség eléréséhez további támogatásra van szüksége. Egy valószínű út a Resni.ca párt öt képviselőjével való együttműködés, amire már utaltak is. Egy másik, egyre reálisabb forgatókönyv egy kisebbségi Janša-kormány létrejötte, amelyet a kisebb pártok tűrnének, akár csak tartózkodással a bizalmi szavazáson. „A pártom nyitott mindhárom lehetőségre – kormányalakítás, ellenzék, vagy akár új választások” – nyilatkozta Janša magabiztosan. A harmadik kimenetel, a teljes patthelyzet és az előrehozott választások továbbra is fenntartva van.
Nemzetközi kapcsolatok és regionális összefüggések
Janša régóta szoros kapcsolatot ápol Viktor Orbán magyar miniszterelnökkel, hasonló álláspontot képviselve a tömeges bevándorlás kérdésében és az EU további centralizációja ellen. Jó kapcsolatai vannak Donald Trump amerikai elnökkel is, miközben pártja az Európai Néppártban (EPP) ül, ahova Péter Magyar és a TiszA Párt is csatlakozik. Szlovénia politikai iránya tehát közvetlenül érinti a magyar nemzeti érdekeket is. Egy esetleges Janša-kormány erősítené a közép-európai konzervatív szövetséget, és egy olyan szövetségest jelentene Budapest számára, aki érti a regionális stabilitás és a hagyományos értékek fontosságát. Az SDS visszatérése jelképezheti a régióban egy olyan politikai irányvonal megerősödését, amely a szuverenitást és a nemzeti önrendelkezést helyezi előtérbe.
