Az uniós költségvetés 2028 után átalakul: a versenyképesség előtérbe kerül, a kiigazítás háttérbe szorul.
Ez jelentős változásokat hoz minden tagállamban, Magyarországot pedig különösen érinti.
A ciklusok ütemét ma kezdik meghatározni az állam- és kormányfők Cypruson, de a gyors tárgyalásra vetített ambíciók valószínűtlennek tűnnek.
Az Európai Parlament új stratégiája – miszerint a szektoriális tárgyalások csak a teljes keret megállapodása után kezdődhetnek – kockázatot jelent: a mezőgazdasági és összefogási támogatások milliárdokban késhetnek.
A lényegi változás a forrásallokációban érkezik. A korábbi ciklusokban az összefogásra fordított költségvetés 30-35% volt, de a 2028–2034-es keretben ez arány jelentősen csökkenni látszik. Az új, kb. 350–400 milliárd eurós Európai Versenyképesség Alap teljesen más logikát követ: a teljesítmény, az excellence és a hatás alapján oszt, nem a regionális kiigazítás igénye alapján. Ez azt jelenti, hogy az erős innovációs és ipari kapacitást már birtokló régiók a legtöbb támogatást kapják.
A statisztika ma is szembetűnő: az uniós közvetlen támogatások (Horizon Europe, Digitális Európa Program) 65-70%a Nyugat- és Észak-Európára összpontosul. A teljes Közép- és Kelet-európai régió rendszerint csak 10–15%ot kap. Németország, Franciaország és Hollandia a Horizon Europe közel felét vonzza, míg a teljes V4 régió részaránya 5–7% alatt marad.
Ez a koncentráció az új alap miatt súlyosbodhat. A logika világos: az unió globális versenyképességét prioritizálja, ami regionális egyenlőtlenségek további szélesedésével járhat. Gazdasági termelékenységben (GDP/fő) már van háromszoros különbség Luxemburg vagy Írország egyes régiói és Bulgária vagy Románia régiói között. A versenyképesség-orientált forrásmozgatás ezt mélyítheti.
Magyarország pozíciója ebben a rendszerben kettős kihívást jelent. A közvetlen uniós forrásokban jelenlegi kb. 1–2%-os részesedésünk az összefogási források várható csökkenése mellett relatív helyzetünk romlásához vezethet. Az excellence-orientált új alap riasztó lehet, hiszen az erős innovációs ökoszisztémák vonzzák majd a pénzeket. Magyarország kulcsstratégiai feladata a hazai innovációs kapacitás erősítése, az európai konszorciumokban való részvétel növelése és az uniós közvetlen források elérésének intézményi-főszakmai feltételeinek radikális javítása. Mindez nemzeti érdek, ha nem akarunk a támogatási rendszer perifériájára szorulni.
