A dunai Jobb Partról nézve
A dunai Jobb Partról nézve – a Budai Várnegyedben székelő Danube Institute székhelyéről – új kutatási sorozat indult a Hungarian Conservative lapban. A „Right Bank” nemcsak földrajzi helyzetünkre utal, hanem politikai irányvonalunkra és arra is, hogy a másik oldal nézőpontja nem feltétlenül a helyes. Célunk, hogy a társadalomtudományok jelentős írásait röviden, érthetően mutassuk be, időt takarítva meg értük. Hetente három kutatást tekintünk át, amelyek nem kizárólag a mi intézetünk munkái, hanem akár baloldali szerzők értékes gondolatai is lehetnek. A vita nyitott.
- A dunai Jobb Partról nézve
- A jihadizmus negyedik hullámát Simon Cottee, a Danube Institute vendégkutatója elemezte.
- A Tájvani kérdést Eric Hendriks sinológus szakértő vizsgálja stratégiai empátia gyakorlásával.
- A drónok szerepét és a narratíva-háborút a magyar külpolitikára elemzik Norbert Szári és Géza Gazdag honvédelmi szakértők.
- A cikkek teljes változata elérhető a Danube Institute honlapján.
A jihadizmus negyedik hullámát Simon Cottee, a Danube Institute vendégkutatója elemezte.
A jihadizmus negyedik hullámát Simon Cottee, a Danube Institute vendégkutatója elemezte. Konvencionális bölcsesség dacára, a migráció és a terrorizmus közötti kapcsolat kimutatható. 2015 és 2025 között Európában zajlott 100 dzsihadista terrorterv elemzése azt mutatja, hogy a muszlim migránsok aránya a terrorizmusban jelentősen túlreprezentált. Az esetek 79 százalékában iszlám állam (ISIS) által inspirált „magányos farkas” tettesek, 9 százalékban pedig direkt célzattal Európába utazó ISIS-ügynökök követtek el támadásokat. Cottee rámutat: a domináns narratíva a „belföldi” problémákra koncentrál, és elhomályosítja a migránsok bevonódását. A migráció költségei között a terrorfenyegetményt is tisztán kell látnunk. Politikai korrektség ne akadályozza a hatékony válaszokat.
A Tájvani kérdést Eric Hendriks sinológus szakértő vizsgálja stratégiai empátia gyakorlásával.
Hendriks a történelmi kontextuson, a Hszí Csin-ping gondolkodáson és a hagyományos tianxia („mindenség a menny alatt”) koncepción keresztül mutatja be a kínai nézőpontot. Nyugati szemmel ez egy hatalmaskodó óriás és egy kis demokrácia harca, míg a pekingi ideológiában a globális harmónia és az emberi fejlődés szolgálatában történő ellenállás a hegemónia szelleme ellen. Ez a két, egymástól teljesen eltérő jó és rossz felfogása nagy veszélyeket rejt. A katasztrófa elkerüléséhez bölcsességre lesz szükség.
A drónok szerepét és a narratíva-háborút a magyar külpolitikára elemzik Norbert Szári és Géza Gazdag honvédelmi szakértők.
A ruszk–ukrán háborúban a drónok nemcsak harceszközök, hanem a hibrid háború, a narratívák fegyverei is. Magyarország, mint NATO-tag, hogyan védené meg pozícióját anélkül, hogy elégtelen támogatónak tűnjön Ukrajna számára? A magyar megközelítés lényege a realista differenciálás: amíg egy drón vagy repülő szándékos állami akció bizonyítatlan, addig az nem minősülhet agressziónak, legfeljebb biztonsági kockázatnak. A kihívás nem a légtér fizikai védelme – ott modern NATO-rendszer áll rendelkezésre –, hanem a narratív térben való függetlenség megőrzése. Magyarország stratégiája egyfajta ellenállás a percepciók uralma és a háborús retorika zajával szemben. Ez az álláspont sebezhető, de nélkülözhetetlen a hidegfejű elemzés fenntartásához.
A cikkek teljes változata elérhető a Danube Institute honlapján.
A cikkek teljes változata elérhető a Danube Institute honlapján. Véleményeitelket, különösen, ha nem értetek egyet az elemzett szerzőkkel, szívesen várjuk. Javasoljatok fontos kutatásokat is. A munkánk célja a tájékozott, tiszteletre építő vita elősegítése.
