Az ország ingatlanpiaca érezhetően lelassult az év második negyedévében. A Zenga.hu elemzése szerint az áremelkedés mérséklődött, és a vevői érdeklődés is alábbhagyott. Ez a hír sok magyar háztartás számára egyértelműen pozitív jel, hiszen az elmúlt évek őrült árnövekedése aligha volt fenntartható. Az éves 14 százalékos növekedés még mindig jelentős, de már messze nem a tavalyi 20 százalékos ütem.
A jelenség mögött több tényező is áll:
- választások utáni bizonytalanság
- szezonális tényezők
- babaváróhoz hasonló, de kevésbé sikeres CSOK Plusz program hatásának kifulladása
- újépítésű ingatlanok arányának növekedése
- vidék fejlődésének dinamikája
- fővárosi árstagnálás
A 985 ezer forintos országos négyzetméterár azonban továbbra is elérhetetlen sok fiatal pár és család számára. A kormányzat ingatlanpiaci politikájának fő célja, hogy a családalapítás ne váljon anyagi lehetetlenné. A jelenlegi lassulás természetes piaci korrekció, de a kormány eszköztárában továbbra is rendelkezésre kell állnia olyan eszközökkel, amelyek a vidéki régiókban segítik a hozzáférésüket a saját otthonhoz.
| Tényezők | Hatás |
|---|---|
| Választások utáni bizonytalanság | Lassuló piaci érdeklődés |
| Szezonális tényezők | Áremelkedés csökkenése |
| CSOK Plusz program | Kisebb támogatás |
| Újépítésű ingatlanok aránya | Magasabb átlagárak |
| Vidék fejlődése | Fővárosi árak stagnálása |
| Kormányzati eszköztár | Könnyebb hozzáférés a vidékieknek |
A stabil és előrejelmezhető ingatlanpiac nemcsak gazdasági, hanem társadalmi stabilitás alapja is. A jövő hónapok trendjei azt mutatják meg, hogy a magyar családpolitika és a piaci dinamika képes-e egymás mellett működni, vagy újabb beavatkozásra lesz szükség.
