Török-Izraeli Kapcsolatok: Újraépíthető-e a Bizalom?

Az izraeli-török kapcsolatok dinamikája

Az izraeli-török kapcsolatok mélyreható divergenciák és furcsa pragmatizmus járja. Ankara formális embargo után a várakozások ellentmondásával, Izrael 2025-ben 924 millió dollárért importált török árukat. Izrael exportjai drasztikusan csökkentek, de az 11 millió dollár jelzi, hogy a gazdasági kapcsolat nem teljesen szakadt meg. Ezt az árulkodó összeget háttéroz a politikában látott radikális elhidegülés. A két regionális nagyhatalom érdekei Gaza és Szíria területén teljesen ellentétes irányba futnak.

Belső politika és pragmatizmus

Erdogan a belső audiencia elégedettségét azzal igyekszik bizonyítani, hogy harmadik országok – görögök, albánok, bolgárok – útján juttat izraeli termékeket Törökországba, ami logisztikai pluszköltséget jelent. Parancsot adott Azerbajdzánnak az energia és védelmi szektor kapcsolatainak felfüggesztésére, ami a semleges politikájú Bakuval konfliktust generál. Azerbajdzán Izrael közeledését nem titkolja: miniszteri látogatások, Gideon Sa’ar például ott tett szert arra, hogy platformot kapjon a Közel-Keleten feltörekvő „birodalmak” témájának megvitatására.

Regionális érdekek és arab világ

A török izraelellenes retorika fenntartása sokkoló költségekkel jár. Az arab világ már nem tekinti „palestin ügyként” a témát, a muszlim államok – Azerbajdzán, UAE, Kazahsztán, Marokkó – gazdasági kapcsolatot ápolnak Jerusalemben, és Ankara egyedül marad. A közvetlen kommunikáció hiánya a Gázai háború után vezet információhiányhoz és befolyás elvesztéshez.

Információhiány és regionális dinamika

A neo-oszmán külpolitika, mely a MENA régióban hivatott befolyást kifejteni, többször visszaütött. Izrael egyértelműen kimondta, Hamasot és más palesztin terroristacsoportokat felszámolja. Ankara a jövőbeni közreműködés igényét Gázában vagy máshol nem elvethető, de a retorika vékony lécen áll.

A kapcsolatok útja a reconciliáció felé

A kapcsolatok útjának visszavezetése egy újabb reconciliáció lehetőségére, mely mindkét ország biztonságát szolgálná. A Ben-Gurion és Adnan Menderes idején élénk Peripherális Paktus emléke sarkalhat. Regionális blokkok kialakulása lehetőség: Törökország, Pakistan, Qatar kontra Izrael, UAE, Szomáliföld. Egy amerikai által koordinált biztonságpolitika Szíriában, Irakban és iráni ügyekben szintén opció, de az USA/Izrael „Roaring Lion” művelete, mely Irán fenyegetését irányozza el, alapvetően megváltoztathatja a térséget.

Regionális blokkok és amerikai biztonságpolitika

A kapcsolatok közös jövőképe a regionális blokképítés lehetőségében rejlik: Turkország, Pakistan, Qatar kontra Izrael, UAE, Szomáliföld. Egy amerikai által koordinált biztonságpolitika szíriai, iraki és iráni ügyekben szintén opció, de az USA/Izrael által vezetett „Roaring Lion” művelet alapvetően megváltoztathatja a térséget.

Geopolitikai tényezők: Irán és Azerbajdzán

Irán támadások és válaszok

Irán drone támadást intézett Nakhchivan Autonóm Republic ellen, sikertelen terrorcselekmények tervei voltak a BTC pipeline és a baku zsidó központok ellen. Ezek a támadások két testvérországon rántották meg a szót. Aliyev a támadásokat terrorakcióként írt le. A napilégű Törökország – sunni többségű – most megértette az irani támadás súlyát. Törökország külpolitikájának rekonfigurálása Izrael felé elkerülhető lehet, mert az AKP izraelellenessége – „közellenség” státusz – nem kielégíti az ozmániai társadalom minden rétegét. Mindkét ország érdeke Azerbajdzánban és Szíriában fedi egymást. Trump adminisztráció 27.000 darab török gyártmányú bomba exportálása Izraelbe pozitív lépésnek tekinthető Jerusalemb és Ankara szemben.

Izrael, Törökország és az Egyesült Államok

A napokban ismertetett stratégiai kontextusban Izrael regionális nagyhatalomnak készül Beirut és Tehran között. Jerusalemb az „Islamic Regime” tekint fenyegetésnek, mely 35 millió etnikai azerbajdzán törököt üldöz Iránban. Ankara és Baku együtt aggódik az etnikai törökök iráni helyzetében és Assad támogatásban, ki Erdogan terroristaként köröz. Izrael kulcsszerepet játszott Assad felszámolásában, fighter jetekkel gátolta az irani támogatást. Törökország Ahmed al-Sharaa interim President of Syrian Arab Republic státuszához játszott.

Belpolitikai tényezők és belső dinamikák

Muslim Brotherhood és belső dinamikák

A Törökország belüli Muslim Brotherhood frakciók talán nem örülnek egy rapprochementnek, de magas rangú establishment alakok mint Ibrahim Kalin értik a szunnita terrorizmus elleni intelligence kooperáció szerepét.

PKK és közös traumák

Izrael regionális nagyhatalomnak készül Beirut és Tehran között. Jerusalemb az „Islamic Regime” tekint fenyegetésnek, mely 35 millió etnikai azerbajdzán törököt üldöz Iránban. Ankara és Baku együtt aggódik az etnikai törökök iráni helyzetében és Assadt támogatásban, ki Erdogan terroristaként köröz. Izrael kulcsszerepet játszott Assad felszámolásában, fighter jetekkel gátolta az irani támogatást. Törökország Ahmed al-Sharaa interim President of Syrian Arab Republic státuszához játszott.

Első lépések a bizalom helyreállítására

Hamas diplomáciai támogatásának feladása

Első lépés lehet Ankara Hamas diplomáciai támogatásának feladása, ami Izrael teljes red line a 7 October terrortámadások után. Törökország egy secular state volt, ahol zsidókat az oszmán korszakban védtek. Van szó az aktuális állami politikák Hamas diplomatical és financial supportja „humanitárián” organizációk és állami bankok által, melyek terminálása szükséges az izraeli-török kormányok bizalom visszaállításához.

Záró megjegyzések

Közös traumák és együttműködés

Törökországot magát számos terrorcselekmény sújtotta PKK, melynek vezetőjét, Abdullah Öcalan, CIA és Mossad intelligence segítségével fogták el. Ezek közös traumák segíthetnek a két ország egymás megértésében, és az egykor gyümölcsöző kapcsolatok felidézésében.