Az illegális migráció növekvő terhe és a humanitárius jog reformjának szükségessége egyre sürgetőbb kérdéssé vált Magyarország számára. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) legfrissebb tanulmánya rávilágít: hazánk határvédelmi politikája és az EU migrációs megközelítése között mélyülő szakadék tátong, miközben a déli határainknál csak tavaly több mint 173 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak.
A tanulmány részletesen elemzi a jelenlegi jogi keretek hiányosságait és a 2025-ig várható kihívásokat. „Magyarország számára a határvédelem nemzeti szuverenitásunk alapköve, nem pusztán technikai kérdés” – nyilatkozta Kovács István, az MCC vezető kutatója. A jelentés különös figyelmet szentel a vidéki közösségekre nehezedő terheknek, amelyek gyakran kimaradnak a fővárosi médiából. Csongrád-Csanád megyében például a gazdák mindennapjait is befolyásolja a migrációs útvonalak közelsége.
A dokumentum három konkrét javaslatot fogalmaz meg: a nemzeti hatáskörbe tartozó migrációs politika megerősítését, a humanitárius jog átgondolását a jelenlegi kihívásokhoz igazítva, valamint a vidéki közösségek fokozott bevonását a döntéshozatalba. Huszonöt éves újságírói pályám során ritkán láttam ilyen alapos elemzést arról, hogyan egyensúlyozhatunk a nemzetközi kötelezettségek és a magyar érdekek védelme között.
A tanulmány végkövetkeztetése, hogy Magyarországnak átfogó nemzeti stratégiát kell kidolgoznia 2025-ig a migrációs nyomás kezelésére. Ez nemcsak határaink védelméről szól, hanem kulturális örökségünk és társadalmi biztonságunk megőrzéséről is. Ahogy nagyapáink mondták: „Aki a házát nem őrzi, az a jövőjét sem védi meg.„
