Noelia Castillo tragédiája új frontvonalat nyitott Washington és Európa között. A Trump-adminisztráció hivatalos vizsgálatot rendelt el a spanyol hatóságok szerepéről az ügyben. A huszonöt éves spanyol nő eutanáziával halt meg tavaly csütörtökön.
A New York Post kiszivárgott diplomatai táviratot közölt. A dokumentum szerint az amerikai külügyminisztérium utasította madridi nagykövetségét a körülmények feltárására. Washington „súlyos emberi jogi mulasztásokat” sejt Castillo ügyében. A fiatal nő többszörös nemi erőszak áldozata volt. 2022-ben öngyilkossági kísérlete után derékból lebénult. Édesapja a végéig küzdött a beleegyezése ellen. Spanyol bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága végül őt igazolta.
Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki konzervatív körökben. A diplomatai távirat konkrét kérdéseket vet fel. Castillo állítólag többször is erőszak áldozata lett állami gondozásban. Az édesapa jogi csapata szerint bevándorló hátterű elkövetők is voltak köztük. Maga Castillo ezt az aspektust nyilvánosan nem firtatta. Egyetlen elkövető sem került bíróság elé.
„Mélyen aggaszt bennünket, hogy Castillo asszonyt állami felügyelet alatt többször megerőszakolták” – idézi a táviratot az amerikai napilap. „Egyetlen felelőst sem vontak felelősségre.” A State Department azt is vizsgálja: Castillo utolsó óráiban esetleg tétovázott-e. Ez kérdéseket vet fel a biztosítékok hatékonyságáról.
A spanyol hatóságok élesen visszautasították az amerikai beavatkozást. Mónica García egészségügyi miniszter „belügyként” kezeli az ügyet. Kijelentette: Spanyolország eutanáziarendszere „garantált, szabályozott és többszintű orvosi, jogi felügyelettel működik”. García egyúttal Trumpot vádolta emberi jogi jogsértésekkel Gázában és Iránban. Figyelemre méltó visszavágás egy olyan adminisztrációnak, amely éppen az életvédelem nevében szólal fel.
Spanyolország eutanáziatörvénye Európa legengedékenyebbje közé tartozik. Nem csupán végstádiumú betegeknek teszi lehetővé, hanem súlyos, krónikus szenvedés esetén is. A 2021-es törvény komoly vitákat kavart. Castillo esete újra felszínre hozta a kérdést: meddig mehet el az állam.
Az életpárti kritikusok – a Spanyol Katolikus Egyház, a jobboldali Vox párt és számos civil szervezet – „a védelem kudarcának” nevezték a döntést. Érvelésük szerint az állam nem védte meg megfelelően a sérülékeny fiatal nőt. Inkább megkönnyítette halálát. Fő aggályuk: a törvény túllépte a terminális betegségek határát. Normalizálja az öngyilkosságot trauma és pszichés szenvedés esetén is.
Különösen problematikus Castillo mentális állapota és korábbi öngyilkossági kísérlete. Vajon teljesen szabad és tudatos volt-e beleegyezése? Édesapja végig ezt vitatta. A progresszívek viszont az autonómiát hangsúlyozzák. Szerintük a szigorú orvosi és jogi rendszer éppen működését bizonyította.
A Trump-adminisztráció lépése messze túlmutat egy egyedi esetén. Jelzi: Washington nem tűri többé szó nélkül Európa progresszív társadalompolitikáját. Különösen amikor állítólagos migrációs háttér és állami mulasztás keveredik. Konzervatív szempontból ez valódi paradigmaváltás. Amerika újra a keresztény értékek őreként lép fel.
Spanyolország reakciója viszont tipikusan európai. Brüsszel árnyékában az illegális bevándorlás következményeit elhallgatják. Az életvédelmet támadják. A Trump-féle kivizsgálás alkalmat ad: az igazság napvilágra kerüljön. Noelia Castillo emlékének ez a legkevesebb. Egy fiatal nő, akit az állam nem védett meg. Majd engedte meghalni.