Magyarország történelmi léptékű vasútfejlesztésbe kezd. A kormány bejelentette, hogy 2025 végéig mintegy 1000 kilométernyi vasútvonal korszerűsítése történik meg országszerte, ami a hazai hálózat közel 15 százalékát érinti. A beruházássorozat elsősorban a vidéki Magyarország közlekedési kapcsolatait javítja, és új lendületet ad a gazdaságfejlesztésnek.
Az infrastruktúra-fejlesztési program keretösszege meghaladja az 1200 milliárd forintot, amelynek jelentős részét európai uniós források biztosítják, kiegészülve hazai költségvetési forrásokkal. Lázár János építési és közlekedési miniszter a terveket ismertetve kiemelte: „A magyar vasút újjászületésének lehetünk tanúi. Nemcsak a pályák újulnak meg, hanem a teljes szemléletmód változik a közösségi közlekedésben.”
A fejlesztések különös figyelmet fordítanak a vidéki térségekre. Kovács István, a Magyar Mérnöki Kamara közlekedési tagozatának vezetője szerint „a vidéki vasútvonalak felújítása nemcsak közlekedési, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen erősíti a helyi közösségek megtartóerejét és versenyképességét.” Személyes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt példa ilyen átfogó vasútfejlesztésre.
A program részeként 32 vasútállomás és megállóhely is teljes körű felújításon esik át. A korszerűsített pályákon az átlagsebesség 30-40 százalékkal növekszik, ami jelentősen csökkenti a menetidőt Budapest és a megyeszékhelyek között. A magyar vasútfejlesztés nemcsak a nemzet gazdasági érdekeit szolgálja, hanem környezetvédelmi szempontból is előremutató, hiszen a korszerű vasúti közlekedés a leginkább fenntartható közlekedési módok egyike.
A nagyszabású fejlesztés hatása túlmutat a közlekedésen – erősíti nemzeti szuverenitásunkat az infrastruktúra terén, miközben valódi vidékfejlesztési programként működik. A magyar vidék évtizedes kihívásaira ad választ, s bizonyítja, hogy a konzervatív kormányzat elkötelezett a vidéki Magyarország felemelése mellett.
