A háború harmadik évében Zelenszkij elnök ismét határozott álláspontot képvisel: Ukrajna nem adhat át egyetlen négyzetméternyi területet sem az orosz agresszornak. A kijevi vezetés szerint ez nemcsak szuverenitási kérdés, hanem történelmi felelősség is. Miközben egyes nyugati körök területi kompromisszumokat szorgalmaznak, Ukrajna 18%-a továbbra is orosz megszállás alatt áll.
Zelenszkij tegnapi beszédében hangsúlyozta: „Ukrajna földje a népünk öröksége, nem alku tárgya. Egyetlen ukrán kormánynak sincs alkotmányos joga területeket átadni.” Ez az álláspont tükrözi a közvélemény-kutatásokban is megmutatkozó ukrán nemzeti egységet, ahol a megkérdezettek 83%-a ellenez bármilyen területi engedményt.
A magyar konzervatív álláspont szerint tiszteletben kell tartani minden nemzet szuverenitását és területi integritását, még ha ez bonyolult geopolitikai helyzetet teremt is. Ahogy Nagy Péter biztonságpolitikai szakértő fogalmazott lapunknak: „A területi engedmények precedenst teremtenének, ami veszélyes üzenet lenne más határviták esetére is Kelet-Európában.”
Miközben a háború elhúzódik, a nemzetközi diplomácia egyre inkább megosztott. Washington továbbra is fegyverszállítmányokat ígér, Berlin óvatosabb, míg Párizs közvetítő szerepet próbál játszani. A magyar álláspont következetesen a béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza, anélkül hogy előfeltételeket szabna bármelyik félnek.
Az ukrajnai területi vita kimenetele nemcsak Kelet-Európa jövőjét, de az egész kontinens biztonsági architektúráját befolyásolja majd. Huszonöt éves politikai újságírói tapasztalatom azt sugallja: a történelem nem kedvez azoknak a nemzeteknek, amelyek könnyedén lemondanak szuverenitásukról. Ami Ukrajnában történik, holnap akár a Kárpát-medencét is érintheti.
