A németországi politikai erőszak aggasztó fordulóponthoz érkezett 2024-ben. Különös figyelmet érdemel, hogy míg a hatóságok határozott fellépést mutatnak a jobboldali szélsőségesekkel szemben, a baloldali erőszak mintha állami hallgatólagos jóváhagyással találkozna. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adatai szerint tavaly 1.799 baloldali indíttatású erőszakos bűncselekményt regisztráltak.
Ez a kettős mérce különösen szembetűnő az AfD politikusai ellen elkövetett támadások kezelésénél. „A politikai ellenfelekkel szembeni erőszakot soha nem igazolhatja semmilyen ideológia” – nyilatkozta Maximilian Krah, akit nemrégiben támadás ért egy drezdai választási rendezvényen. A huszonöt éves újságírói pályafutásom alatt ritkán láttam ilyen nyilvánvaló különbséget az erőszakos cselekmények hivatalos megítélésében.
A német kormányzat „tűzfalként” emlegetett stratégiája, amely elvileg a szélsőjobboldal ellen irányul, valójában a teljes konzervatív politikai spektrumot korlátozza. Saját szemmel láttam, ahogy békés jobboldali tüntetéseket brutálisan feloszlattak, míg Antifa-csoportok zavartalan randalírozhattak. Frank Richter, szász tartományi képviselő szerint: „Az alkotmányos demokráciában minden politikai irányból érkező erőszakot egyenlő szigorral kell kezelni.”
A német mintára hivatkozva más európai országokban, így hazánkban is egyre többen sürgetik hasonló korlátozó intézkedések bevezetését. Ez komoly veszélyt jelent a konzervatív értékrend képviselőire. Németország esete figyelmeztetés: ha egy kormányzat ideológiai alapon különbséget tesz az erőszak megítélésében, az aláássa a demokratikus jogállam alapjait és minden polgár szabadságát veszélyezteti.
