Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia 2025-ös változata komoly visszhangot váltott ki nemzetközi szinten, különösen Németországban, ahol a politikai vezetés továbbra is vonakodik szembenézni a geopolitikai realitásokkal. Washington új stratégiája egyértelműen Kínát és Oroszországot nevezi meg fő kihívásként, miközben a német kormány még mindig a gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza Pekinggel.
A dokumentum legfontosabb magyar vonatkozása, hogy térségünk biztonsága szempontjából kulcsfontosságú az amerikai elköteleződés megőrzése. „Az Egyesült Államok számára Európa stabilitása továbbra is stratégiai fontosságú, különösen a keleti szárny megerősítése” – nyilatkozta John Kirby nemzetbiztonsági tanácsadó. Ezzel szemben Berlin továbbra is vonakodik teljesíteni a NATO-ban vállalt védelmi kiadások mértékét, ami 25 év tapasztalatával mondhatom, hogy súlyos következményekkel járhat térségünk biztonsági helyzetére nézve.
Különösen aggasztó a német-kínai gazdasági összefonódás mértéke. Olaf Scholz kancellár legutóbbi pekingi látogatása során is elkerülte a kényes emberi jogi kérdéseket, helyette a német autóipar érdekeit helyezte előtérbe. Friedrich Merz, a CDU elnöke szerint: „A német külpolitikának újra a nemzeti és európai biztonsági érdekeket kellene szolgálnia, nem a nagyvállalatok rövid távú profitérdekeit.”
A hazai agrárközösségek jövője szempontjából is lényeges, hogy Magyarország világosan lássa a nagyhatalmi erőviszonyokat. Vidéki gazdáink versenyképessége nagyban függ attól, hogy az EU-ban milyen irányba mozdul el a Kína-politika. A német irányvonal folytatódása veszélyeztetheti a hagyományos magyar mezőgazdasági értékeket és piacokat.
Az amerikai stratégia és a német válaszreakció közti szakadék rávilágít Európa gyengeségére. Nemzeti érdekünk, hogy Magyarország olyan külpolitikát folytasson, amely nem vak a geopolitikai realitásokkal szemben, miközben megőrzi szuverenitásunkat ebben az átalakuló világrendben. A nemzeti konzervatív gondolkodás éppen ezt a fajta tisztánlátást követeli meg tőlünk.
