A közel-keleti geopolitika egyik legégetőbb kérdése újra napirendre került: van-e reális esély egy új iráni atomalkura 2025-ben? A Trump-adminisztráció 2018-as egyoldalú kilépése óta a nemzetközi közösség és Irán viszonya mélypontra jutott, miközben Teherán nukleáris programja felgyorsult.
Az elmúlt hónapok tárgyalási kísérletei kevés eredményt hoztak. Diplomatáktól származó információk szerint Irán urándúsítási képességei már veszélyesen közel kerültek ahhoz a szinthez, ami atomfegyver előállításához szükséges. „A jelenlegi iráni vezetés nem hajlandó engedményekre az alapvető követelésekben, miközben a szankciók teljes feloldását várja el,” nyilatkozta egy magyar külügyi forrásunk, aki a névtelenséget kérte.
A vidéki Magyarországot is közvetlenül érinti e távoli konfliktus. Az energiaárak globális alakulása, az európai biztonság és a migrációs nyomás mind összefüggnek a közel-keleti stabilitással. Huszonöt éves külpolitikai tudósítói tapasztalatom azt mutatja: a magyar nemzeti érdek egy stabil nemzetközi rendben rejlik, ahol a nagyhatalmi versengés nem veszélyezteti hazánk gazdasági fejlődését.
Az új amerikai adminisztráció hozzáállása kulcsfontosságú lesz. Szakértők szerint Izrael biztonsági szempontjai és az iráni keményvonalas politika közötti feszültség továbbra is akadályozhatja a megállapodást. Ugyanakkor a nyugati szankciók gazdasági hatása és az iráni társadalom belső feszültségei tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik Teheránt.
Az atomalku sorsa nemcsak a nukleáris proliferáció kérdése, hanem a nemzetközi jogrend és a szuverén államok közötti tisztelet próbája is. Magyarország számára ez annak példája, hogy minden nemzet, méretétől függetlenül, jogosan törekszik szuverenitásának védelmére, miközben a világrend szabályait is tiszteletben kell tartania.
