Kálnoky Boris, a Die Welt és a Die Presse egykori tudósítója megvédte Magyarország médiavilágát. Orbán Viktor miniszterelnök alatt szabadabb a véleménynyilvánítás, mint Németországban. A tapasztalt újságíró élesen bírálta a nyugati szerkesztőségek „városi-liberális” elfogultságát. Az osztrák Der Standard lapnak adott interjújában a valóságot mutatta be.
A közelgő magyar parlamenti választások előtt Kálnoky visszautasította azt az állítást, hogy eltűnt a független média. „Hogyan állíthatják, hogy nincs több független média?” – kérdezte. Az internet tele van kormánykritikus médiával, és ez a legnagyobb hatással van a társadalmi vitára. A magyar médiavilág nem csak sokszínű, hanem harciasabb is. „A nyilvános diskurzus sokkal durvább, mint Németországban vagy Ausztriában. A megjelenő véleményspektrum jóval szélesebb” – mondta. 2010 óta több kormánykritikus lap jelent meg. „Igen, ma több kormánykritikus média van, mint 2010-ben” – jelentette ki. Miközben néhány megszűnt, sokkal több újat alapítottak.
A veterán újságíró elismerte, hogy bizonyos területeken, különösen a rádióban és a regionális lapoknál kormánybarát a többség. De az online platformok és a közösségi média már kormánykritikus. „A kormánykritikus média hatása a közösségi médiában mérhetően nagyobb, mint a kormánybaráté” – hangsúlyozta. Az érvelése nyugati kollégáit zavarba hozza, akik Magyarországról torz képet festenek. Kálnoky szerint a kormány azért avatkozott be, hogy kiegyenlítse a korábbi egyensúlyhiányt. „Régen a média 85 százaléka baloldali-liberális volt. Ma az arány inkább ötven-ötven” – magyarázta. Jogos kérdést vet fel: mi van akkor, ha a társadalom nagy része egyáltalán nincs képviselve a médiában?
A nyugati médiakulturát is bírálta, ahol az eltérő véleményeket gyakran elfojtják. „Ha valaki azt írja, hogy Orbán nem antiszemita, nem rasszista és nem autokrata, akkor fennáll a veszély, hogy őt magát is abba a sarokba helyezik” – mondta. Sok újságíró kerüli az ilyen álláspontokat, hogy elkerülje a szakmai megtorlást. Az „illiberális demokráciát” védelmébe vette, mint korrekciót a nyugati ideologikus demokrácia-használattal szemben. „A demokrácia azt jelenti, hogy a nép szuverén. Nem kell feltétlenül liberális gondolkodásúnak lenni ahhoz, hogy demokrata legyen valaki. A demokrácia konzervatív értékekre is épülhet” – fejtette ki.
„Magyarországon nagyobb a szólásszabadság, mint Németországban” – állította határozottan Kálnoky. Az online beszédre adott jogi válaszok különbségeit említette példaként. Elismerte, hogy bizonyos korlátozások, mint a Pride-rendezvényeket érintő szabályozások, a kormány konzervatív közerkölcsi megközelítését tükrözik. A médiarendszer hitelességi válságát strukturális változásokhoz kötötte. A hirdetési bevételek digitális platformokra áramlanak, a kiadók egyre inkább az elköteleződésre épülő modellekre támaszkodnak. „Akkor keresnek pénzt, amikor az emberek reagálnak. Ezt provokatív, véleményközpontú, néha megosztó tudósítással érik el” – jegyezte meg.
A választások Magyarország EU-n belüli jövőjéről döntenek. Olyan ország leszünk, amely minden kérdésben ellentmondás nélkül aláveti magát Brüsszelnek? Vagy Orbán kormánya meg tudja újítani magát, hogy megőrizze a nemzeti autonómiát? Huszonöt éves újságírói tapasztalatom alapján mondom: a tét hatalmas. A magyar vidék hangja most erősebb, mint valaha. A szólásszabadság itt valóság, nem illúzió.