Az Európai Unió demokratikus intézményként határozza meg önmagát, mégis egyre gyakrabban vonja kétségbe a magyar szuverenitás és demokratikus választások eredményeit. 2025-re ez az ellentmondás minden korábbinál élesebben rajzolódik ki. Amikor Brüsszel a jogállamiság védelmezőjeként lép fel, közben saját elveivel kerül összeütközésbe.
A magyar alkotmányos rend tiszteletben tartása helyett az unió intézményei rendszeresen felülbírálják a demokratikusan megválasztott magyar kormány döntéseit. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: „Nem a magyar demokráciával van baj, hanem azzal, ahogyan Brüsszel értelmezi a demokráciát.” Ez a konfliktus különösen látványos a családpolitika, a migrációs kérdések és a keresztény értékek védelme terén.
A magyar kulturális örökség és identitás megőrzése nem állhat szemben az európai értékekkel – valójában éppen ezek az értékek jelentették Európa történelmi alapját. Európa ereje mindig is a nemzeti kultúrák sokszínűségében, nem pedig azok felszámolásában rejlett. Ahogy Tóth István kulturális elemző rámutatott: „Magyarország nem ellenzi az európai együttműködést, csupán olyan Európát szeretne, amely tiszteletben tartja a nemzetek sajátosságait.”
A jelenlegi konfliktus valódi tétje nem Magyarország európaisága, hanem az, hogy Európa hajlandó-e visszatérni azokhoz az alapértékekhez, amelyekre épült: a valódi pluralizmushoz, a szubszidiaritáshoz és a nemzeti identitások tiszteletéhez. Magyarország álláspontja nem a demokrácia elutasítása, hanem annak védelme – egy olyan értelmezésben, amely túlmutat a liberális dogmákon.
